Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

magyarok és Magyarország iránt egyáltalán non viseltetnek valami barátságos érzelmekkel. " 117 A Becsben uralkodó hangulatot, mely inkább a császár iránt érzett részvét volt, mint Erzsébet császárné halálán érzett fájdalom, jól illusztrálja a következő tudósítás is, mely alapot szolgáltatott a magyarok kiválóságának hangoztatására is, egyben bemutatta az egész ország gyászát: „ De Bécsben agyász mégsem volt olyan általános, mint Budapesten, a hol jogot tartott hozzá mindenki, és kivette belőle a részét egyformán úr és szegény. A magyar nemcsak szeretetében, ele gyászában is őszinte, lelkes és odaadó. Ügy nem szerette senki Ót, mint mi, és nem is gyászolta úgy senki, mint mi. " 118 Erzsébet örökségét, cselekedeteinek tanulságát a magyar nemzet iránti szeretetben látták kultuszának hívei: „Tanulhatlak tőle előkelő alattvalói, miképpen kell szeretni és megérteni a magyar nemzetet, annak törekvéseit; mint kell feltétlen bizalom állal kihívni, fokozni, biztosítani a nemzet szeretetet. A mitizálódás korát Erzsébet királyné emlékének törvénybeiktatása zárja le,' 0 melyet a képviselőház 1898. szeptember 121* 29-én szavazott meg, kiemelve Erzsébet „történelmi jelentőségét": „a magyar királyné eszményéivel, hosszú idők után ő volt az első, a ki megtanulta, megszerette és szeretettel mive/le nemzeti nyelvünket, megértette a szabadsághoz és történeti jogaihoz ragaszkodó nemzetnek sérelmeit és szenvedéseit, küzdelmei állami önállóságáért, felfogta jogos törekvéseinket, magáévá tette eispirátióinkat s mindezek ihletett tolmácsolója, pártfogója lőn felkent hitvestársánál" 122 Az uralkodó október 12-én szentesítette az 1898. évi XXX. tc.-et.

123 Új szakaszt hoz a kultuszban a királyné halála: igyekeztek a megnyilvánuló részvétet a Ferenc József pozitívabb megítélésére felhasználni. Erzsébet halála után felszabadultabban fogalmazódhattak meg a legenda elemei is, melyek életében esetleg még a tényekkel való szembenállás miatt nem jelentkezhettek ilyen formában: „semmisem szabhat többé határokéit a monda képzeletének és szemeink előtt elevenedik meg e felvilágosult század legcsodásabb myth osa: második magyar szent Erzsébet legendája. " 124 Az elsődleges kultuszban Erzsébet élettörténetét lényegében a magyarokkal való kapcsolatára szűkítették le, erkölcsi értékekre és egyszeri politikai tettére hivatkoztak, melyet diadalként értékeltek, alkalmat nyújtva önmaguk kiválóságának hangoztatására. A kultikus kánonban halála után lényeges módosulások nem mutathatók ki, inkább csak finomodásról, a szakrális és éteri magasságokba emelés hangsúlyosabbá válásáról beszélhetünk, ami természetes folyamatnak tekinthető elhunyt személyek kultuszában. 117 Budapesti Hírlap 1898. szeptember 19. 2. old. us Vasárnapi Újság 1898. szeptember 25. 667. old. 119 /ve/77zeM898. szeptember 13.1. old. tzo Korábban ebben a megtiszteltetésben részesült József nádor, Deák Ferenc és Andrássy Gyula. 121 Képviselőházi Napló 1896-1901. 17. köt. 119-120. old. 122 Az igazságügyi bizottság jelentése Erzsébet királyné emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslathoz. In: Képviselőház irományok 1896-1901. 18. köt. Nr. 464. 220, old. 123 Magyar Törvénytár. Bp., Franklin, 1899. 136. old. 12-1 Erzsébet királyné. In: Századok 1898. október 13. VIII. füzet. 673-674. old.