Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Erzsébet-mítosz
keztek meg a királynéról, elhatározva részvétfelirat küldését ez alkalomból az uralkodónak, továbbá ha lehetőségük nyílt rá, döntést hoztak a temetésen való részvételről. Későbbiekben pénzt szavaztak meg „a nagy nemzeti emlékmű" létrehozására. A ceremónia napján a templomokban istentiszteleten gyászolták meg a királynét, a külsőségeket a hivatalosan kiadott gyászrendelkezés határozta meg. 103 További általános gyakorlat volt Erzsébet emlékének megőrzésére emlékhely (szobor felállításának) létrehozására tervek felvázolása, és ha erre nem volt módjuk, illetve korábban már nem valósították meg, határoztak a városháza, illetve községháza dísztermében Erzsébet királynét ábrázoló festmény beszerzéséről. Sok esetben ehhez párosult az emlékmegőrzés egy speciális aspektusa, az alapítványok létesítése. Jótékony alapokat a királyné nevének megjelölésével hoztak létre. A királyné halála kapcsán igyekeznek a Ferenc József személyére irányuló részvétet felhasználni, amiről ő is említést tesz manifesztumában, azon reményét fejezve ki, hogy a közös veszteség talán segíthet az egymásra találásban: „Midőn fájdalmunk közössége újabb, benső köteléket fűz a trón és a haza között. " Ezen év a magyarok szempontjából különösen problematikus 1848 és az uralkodó trónra lépésének 50. évfordulója révén, s igen nagy feszültségek uralták el a politikai életet. Az országos gyászra való hivatkozással el lehetett kerülni a Ferenc József trónra léptének 50. évfordulóját megünneplő rendezvényeket. Ebből a szempontból is a magyarok számára „megváltóként" jelenhetett meg a királyné, amire az uralkodó is utalt szeptember 16-án kelt manifesztumában: „Midőn az ünnepi hangoknak, melyeknek ezen évet kísérd keltett voltai, el kellnémulniok." Felmerülhetett továbbá, az idős király fájdalmát látva, közeli halála is, 107 s ezzel az országban magyarellenes politikai nézetei miatt kevés „népszerűségnek" örvendő Ferenc Ferdinánd trónra kerülésének eshetősége. Erre utalnak a következő sorok is: „Istenünkhöz [...] könyörögjünk, adjon elég testi és lelki erőt a legal ko tmányosabb királynak, hogy össze ne roskaeljon e megrendítő csapás alatt és éeles hazánk bolelogítására még számos évekig teljesíthesse ura tkodén nehéz kötelességeit: eieldig, mig akadnifog egy, a magyar nemzetet szerető, ezzel együtt érző jóravaló . > r » 108 utoelja... Mindkét fél a közös gyászban az egymásra találást hangsúlyozza, ami a későbbi103 MOL K 26 13488-1898-XXXII-13318. fol. 221-224. 104 MOL K 26 13694-1898-XXXII-13318. fol. 249-251. [BudapestiKözlöny 1898. szeptember 18. Nr. 215. 1. old.) 105 E probléma részletesebb megközelítéséhez lásd: Hanák Péter: 1898. A nemzeti és az állampatrióta értékrend frontális ütközése a Monarchiában. In: Uő.: A Kert és a Műhely. Bp., Balassi, 1999. 88-100. old. 106 MOL K 26 13694-1898-XXXII-13318 fol. 249-251. {Budapesti Közlöny 1898. szeptember 18. Nr. 215.1. old.) 107 Magyarország 1898. szeptember 13. 2. old. 1 os Emlékbeszéd és indítvány Magyarország nagyasszonyának, Erzsébet királynénak gyászos elhunyta alkalmából. Mezőtúr r. tan. város képviselete által 1898. évi szept. hó 17-én tartott gyászoló közgyűlésen elmondották: Dr. Ádám Sándor polgármester és Farkas Imre városi képviselő. Mezőtúr, Gyikó K, 1898. 6. old.
