Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

- hanem fájdalma, bánata elől menekült, a mit a magyar föleinek éeles emlékei még élesebbé tettek l ' n 90 volna. Részletesen nyomon követik cselekedeteit, akárcsak családjának többi tagjáét, azonban őt egy kicsit melegebb hangon említve. Megmutatni igyekeznek a királyné emberi oldalát: „Szerelünk foglalkozni azzal, a mi benne és körülötte tisztán emberi, szeretettel időzünk annál a képnél is, mely őt nem fejeelelmi ornátusában, hanem bizalmas családi körében tünteti föl Mit csinál, hogyan osztja be idejét, melyek a kedvenc foglalkozásai s általában minden aprólékos s még oly lényegtelennek látszó vonás is becses és érdekes". A kilencvenes évekre egyre inkább a királyné egészségi állapota került a figyelem előterébe. A sajtó mindvégig gondosan beszámol olvasóinak Erzsébet napjairól. Egy szemléletes példa erre: „A királyné május hónapot is Kissingenben tölti, hol jól érzi magát. Minden reggel megjelenik a Rákóczi-forrásnál, maga meríti meg ko/sóját a savanyú vízből, sétája közben nyájasan fogadja a köszöntéseket, a czukrásznál maga választja ki a süteményeket. Nagyobb gyalogsétákat lesz miueleu nap, s úgy lát szik a fürdővendégek kíváncsiságéi sincs terhére. "

92 A királynénak tulajdonított jóindulat azonban nem létezik, legalábbis abban a formában, ahogy a magyarok „látják", semmiképp sem, azaz Erzsébetnek nincs magyar-tudata. Ez viszont a legkevésbé sem zavart egy olyan rendszert, amely egyszerűen igényelt egy ilyen vigaszt. így válik jelenséggé a jóindulatkeresés és az értékkeresés a királyné személyével kapcsolatban, ami leginkább egy „reménytelen szerelemhez" (a hódolat és rajongás kettőssége révén) hasonlítható. E magyar reményeket legszebben talán Krúdy fogalmazta meg egy novellájában: „... nem igen volt férfi Magyarországon, aki oela ne adta volna fél karját Erzsébetért. Asszony tiszt elő, paripás jaj tátik levett süveggel veil ja új királynéját. Hála Istennek, ifjú szép asszony kerüli a trónusra, akibe lehel újra szerelmesnek lenni, akii lehet majd dédelgetni és akitől remélhetjük, hogy Bnelát megszereti és asszony szívvel a történelem könyvéből felolvassa urának és gyermekeinek azoknak a Habsburgoknak az emlékezetét, akik mind pórul jártak, mert a koronázás után hátat fordítottak nekünk... " Ferenc József természetesen igyekezett a maga céljai szolgálatában felhasználni a császárné iránt megnyilvánuló rokonszenvet, melynek pozitív politikai hatásáról több sokat idézett nyilatkozata ismert: „Sisi nagy segítségemre van a maga uelvariasságával, a maga mértékel tartó tapintatával, a maga magyar nyelvi tudásával, mert az emberek szívesebben viselik el a figyelmezi etetést, ha egy szép szájból hallják."^ Valószínűsíthető, hogy mindvégig ez határozta meg felesége kultuszához való viszonyát. Erzsébet halála után folyamatosan gesztusokat tett a kultusz ébrentartására, illetve támogatta a kultusz fenntartására és erősítésére irányu90 Magyarország 1898. szeptember 13.1, old. 91 Vasárnapi Újság 1886. május 16. 313. old. 92 Vasárnapi Újság 1898. május 1. 305. old. 93 Krúdy Gyula: Egy királyné albumába. In: Uő.: Erzsébet királyné. Bp, Palatínus, 1998.152. old. 94 Ferenc József levele anyjának, Zsófia főhercegasszonynak 1866. január 17. Buda. In: Briefe Kaiser Franz Josephs I. an seine Mutter 1838-1872. Hrsg. von Franz Schnürer. München Kösel & Pustet, 1930. Nr. 242. 351. (részlete magyar fordításban Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Bp, Révai, 1935. 118. old.)