Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

lenségben van, miután elébe mentünk akkor midőn a dynastia einigen jól allottak.» Deák keil kivonultunk még: Andrássy, Szem(hányi, Kemény, Szentkirályi, Kováeli László, én és többen. Tehát daczára a változó hangulatnak, úgy léptünk föl, mint 65 végén és 66 elején. Ugyamly fogadásban részesült a császárné 13.-etikán több követek részére)!, kik közül azonban hiányzék Deák. Ez alkalommal egy igen nagy néptömeg jelent meg, mely szívesen fogadta a császárnéi, s eiz ez út led érkezett trónörökösi és nővérét. Ilyen tehát a hangúiéit az egyik o leled ró I. M eis oldalról mindenfelől jönnek a hírek, hogy az ország érzülete naponkint forradalmibbá válik. " A vezerő politikusok mellette való kiállása és magyarországi tartózkodásai révén egyre népszerűbbé válik, e folyamatra hívja fel a figyelmet Kossuth is egy levelében: „A császárnénak Pestre való lemenetelekor történt Sympathikus nyilatkozatok is rossz hatással volteik. Nagyon joutas - etc igen nagyon fontos, hogy ellenkező irányban a nemzet életjel/ adjon. "

39 A megnyilatkozásokat 1866 végétől kezdve fokozatosan eluralta a kultikus beállítódás. Ezekből nem bontakozhatott ki más Erzsébet kiválóságán kívül, indokolva a hódolatot, mely a beszédeket is áthatotta. A szuperlatívusz elfogadott beszédformává vált. E hozzáállás természetesen korábbi eredetű, hiszen a cenzúra révén az uralkodó családot ezt megelőzően sem lehetett kritikai megítélés alá venni, de a korábbi szólamok mögött még nem találhatunk érzelmi azonosulásra utaló elemeket. A beszélők ennek ellenére hangsúlyozzák, hogy a kezdetektől fogva mily nagy szeretettel és tisztelettel övezték Erzsébet személyét. A kiegyezés folyamatában betöltött sajátságos szerepét (mindkét fél érdekeinek szolgálatába állítható alakját) örökíti meg naplójában Podmaniczky Frigyes: „Csakugyan igazuk volt azoknak, akik megjósolták annak ielején, hogy Magyarország sorsa azok kezében leend letéve, akik ez évben ki lettek küldve Bécsbe, megvinni Erzsébet királynénak az újévi üdvözletet.

40 A következmény legalább oeta látszik mutatni, hogy Bens/ még Pesten léte alkalmával úgy rendezte az ügyeket,^ hogy a DeákpeerI nevesebb féi fiai vegyenek részt e küldöttségében, s hog' felhasználva az alkalmat némi irányadó eszmecserébe lehessen bocsátkozni a fennemlíteti államférfiakkal Úgy is telt; mert Andrássy, Eötvös, Lónyay nemj övéneklevelünk Pestre, h eme m Bécsben maradtak. Ekkor vették kezelet őket mindazon egyezkeelési kísérletek, melyek nyomán a 61-es bizottmány elfogadta a többségjavaslatát a Bécsben történt punctatiokkal. E. puuclaliok elfogaelása 38 Részlet Gorove István naplójából 1866. július. In: Deák Ferenc beszédei. Összegy.: Kónyi Manó. Bp., Franklin, 1903 (második bővített kiadás). III. köt. 763-764. old. 3Ü Kossuth Lajos levele Csáky Tivadarnak 1866. július 16. Turin. In: Kossuth Lajos iratai. Sajtó alá rend.: Kossuth Ferencz. Bp, Atheneum, 1898. VI. köt. 413. old. ág 1867. február elején országgyűlési küldöttség kereste fel a császárnét, átadva az előző év végén (a képviselőház 1866. december 18-ai ülésén) elhatározott üdvözlő feliratot és újévi jókívánságokat. <ii Friedrich Ferdinánd von Beust báró külügyminiszterként (1866. október 30-ától) tárgyalásokat folyatott 1866. december 20-21. között Pesten. Az erre vonatkozó forrásokat lásd: 4 Kiegyezés, szerk.: Cieger András. Bp, Osiris, 2004.81-87. old.