Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Erzsébet-mítosz
dalom népeinek nyelvével is. Ebbe a folyamatba illeszkedik magyartanulása is, a csehet követően, melyet mítoszában eltorzítva a magyarokért való kiállásnak értelmeztek a nehéz időszakban: „Kossuth Lajos idegemben, gróf Batthány Lajost agyonlőtték, gróf Széchenyi István a bolondok házában, Deák Ferenc elnémult [...] a nemzet tetszhalott volt, tűrt és remélt. Es ebben a korban merte Erzsébet királyné a magyar nyelvet tanulni, ebben a korban mert a nemzet megmentő/évé'szegődni, akkor mert szembenézni az udvarral, a kamarillával, a császárral." 31 A tanulás fő motivációja az udvarral való szembenállás lehetett, tovább növelhette tanulási vágyát a bizonyítási kényszer is, mert eleinte nem támogatták ezen szándékát, mivel a magyar nyelvet az ő rosszul megítélt értelmi képességeihez mérten túlzottan nehéznek találták. A magyarok ezt az Erzsébet-kultuszban magyar nyelv és kultúra iránti rajongásnak láttatták, melybe párhuzamosan belejátszhatott Erzsébet egyre erősödő szimpátiája a magyarok iránt, amit az udvari élet kelthetett fel benne, ahol folyton szidalmazták a magyarokat. A magyar nyelv használatára magyarázatot adhat továbbá az is, hogy a bécsi udvarban kevesen beszélték, így biztosíthatta Erzsébet a „nem kívánatos" környezettől való elkülönülést. Hasonló szempontok miatt kedvelte az angol nyelvet is. A fentebb említett okok (császárnéi szerepköre) vezettek a birodalom történetével, így a magyarokéval való foglalkozásához is. „Kiállása" a magyarok mellett belcil31 Vértes József: Erzsébet magyar királyné. (Életének érdekes és bizalmas mozzanatai). Bp, Wodianer, Pannónia, 1924. 46. old. lett abba a családi konfliktusba, mely anyósával, Zsófia főhercegnővel szembeállította. Valószínűleg kezdetben a vele való szembenállás lehetett a fő motivációja, mely a későbbiekben összekapcsolódhatott a kultikus szólamban is gyakran indokként említett rokon vonások felfedezésével, mint a magyarok szabadság vágya, formaságok elutasítása, melankolikus hajlama, természet- és állatszeretete. E felfogásbeli különbségekből adódó feszültséget görög felolvasója is érzékelteteti írásában: „A4int alattvalóinak anyja, soha nem szűnt meg gyermekeire gondolni. Nem volt gyengédebb, jótékonyabb kéz az övénél. De kivonta magát a külsőségek hatása alól. Neki a trón csak vakitó külsőség volt, ettől akart mindig távol maradni. A bécsiek, kik régtőlfogva hozzá vannak szokva a díszhez, a pompához, mindezt nem tudták felfogni. 0 a kedély és nem a diadém királynéja volt. " 32 Mindezt a „kölcsönös vonzalmat" erősíthette a magyarok egyre jobban megnyilvánuló rokonszenve, mely hízelgő lehetett számára az őt ért sok támadás közepette, továbbá hozzájárulhatott az udvarban helyének megszilárdulásához, egyben „bevethető fegyver" lett a magyarok megfékezésére, s ebből adódóan szilárdabb pozícióra tehetett szert. A császárné és a magyarok viszonyának alakulása a 1860-as évek útkereséseibe illeszkedik: cselekedeteit egyre inkább a magyarok iránti rokonszenvként kezdik értelmezni. Erzsébet rendszeres magyartanulása 1863-ban indult meg, de márMade32 Részlet Erzsébet királyné görög felolvasójának Christomanosnak a visszaemlékezéseiből. Közli: PestiHírlap 1898. szeptember 12. 9. old.