Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Utószó

bemutatására. Ily módon kultuszának fenntartásában a fontos helyszínné a templomok váltak. Tiszteletének a szimbolikus térfoglalásokban kiemelt tetein természetesen nyomon követhető volt kultuszának alakulása, a halálát követő emelkedés, kultuszának felfutása, majd fokozatos szerepvesztése, amely 1907 körül kezdődött és érzékelhetővé vált az emlékhelyek létrehozásának megtorpanásában. E kultusztörténeti korszak viszonylag csendesebb periódusa mutatkozik meg a két világháború közötti Magyarországon. Emlékhelyeit folyamatosan ápolják, mint a Monarchia egyik szimbóluma továbbra is jelen van a nemzeti pantbeonban. Ligeteit gondozzák, magyarországi területen maradt szobrai továbbra is állnak, emlékét hirdetve. Érdekes jelenség, hogy Budapesten a legtöbb közterületet a 1920-as években nevezték el róla. Ekkor avatják fel több szobrát is a fővárosban: 1929-ben a margitszigeti rózsakertben Körmendi Frim Jenő egészalakos márványszobrát, melynek ábrázolásmódjából egy új Erzsébet-kép bontakozott ki, eltérve a korábbi korszak gyakorlatától.

644 Végül erre az időszakra esik Erzsébet királyné nagy magyar emlékművének felállítása is, melyet sok viszontagság után (34 év várakozását követően) 1932. szeptember 25-én adnak át az Eskü téren: a ceremoniális külsőségek és a résztvevők mutatják az esemény különös jelenen Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Bp., Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, tőségét. Emlékmúzeuma a háborút követő rövid bezárása után 1922-től folyamatosan fogadja a látogatókat. Végül a személye iránti érdeklődés fennmaradását jelzi, hogy 1940-ben a fdmipar is felfedezi magának: a korszak ünnepelt színésznőjével, Karády Katalinnal a címszerepben filmet készítenek róla. A második világháború után a megítélése és ezzel emlékezcthelyeinek a sorsa is gyökeresen megváltozik. A harcok során sok kár érte emlékhelyeit, szobrai eltűntek, megsemmisültek, a megmaradtakat a létrejövő ój rendszer távolítja majd el az 1950-es években. Emlékparkjai területét megcsonkítják, fáit kivágják, megmaradt részeit átnevezik. A róla elnevezett közterek is átadják helyüket a korszak által kiemeltnek tartott személyeknek. Budapesten csak a róla elnevezett, sokáig romokban álló Erzsébet-híd hirdeti emlékét, miután Eskü téti szobrát 1953-ban eltávolítják. Személye „feledésbe" merül. A királyné iránti érdeklődés ismételt megindulása az 1980-as évekre tehető, összekapcsolódva az Osztrák Magyar Monarchia történetével. Kultuszának fellendülését jelzik emlékezethelyeinek helyreállítási törekvései. Ennek szemléletes példái az 1985-ben a budai oldalra visszaállított Zala György-féle Erzsébet-szobor, illetve a Gödöllői Erzsébet-patk rehabilitációjának megindulása, amit a későbbiekben a kastély rendbetétele is követ. A rendszer1934. 370. old. 6« Uo. 414-415. old.