Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Megemlékezési szertartások
sére, hogy a hitelét megőrizhesse. K Ily módon nagy hangsúlyt kapnak az Erzsébet királynéval közvetlen kapcsolatban állt személyek, Jókai Mór, Andrássy Gyula, Eötvös József és Falk Miksa, őt idéző nyilatkozataik, amelyeket gyakran az általa mondott, legendássá vált szólamokkal is kiegészítenek. Jókai sokat idézett mondata is rávilágít erre a szerepre: „ Én magam is bizonyságot lehetek et mellett, hogy et királynéja mi körünkben sokkal jobban érzi magát, mint bárhol. Maga is nem egyszer mondotta, hogy esetk a budai várban érzi magát olyan jól, mert sehol sem járhat-kelhet oly szabadon, mint itt." 634 Andrássy Gyula tanácsában a királyné mítoszának egyik fontos eleme is megjelenik, mely sokat segített a legendaképzésben, nevezetesen, hogy a királynénak azért kell állandóan konfrontálódnia, mert kiállt a magyarok mellett: „// királyné okos, jó és tiszta asszony. Szidják, mert szereti hazánkat, s ezt sohasem bocsátják meg I • » 635 A beszélő a közösség igényeinek megfelelően, a rituális követelményeket követve, Erzsébet személyhez méltó laudációt tartva, a közönség érintettségének további fokozására megkísérelheti a királyné „csodájának" értelmezését is: „honnan ered ezen szívből jövő lelkesedés Erzsébet királynőért, m ig élt, ezen példátlan és soha el nem muló kegyelet halálában? Csak rendkívüli okok szülhettek ezen tartós lelki állapotot a nemzetben. /.../Ama rendkívüli okok Erzsébet királyné egyéniségében rejlenek, nem különben nemzeti életünk akkori sajátságos körülményeiben, melyek közt amaz egyéniség érvényesülhetett. E két mozzanat szerencsés összetalál kozása tette meg, hogy a magyar nemzet örökre zárta szivébe Erzsébetet, nagyobb gyöngédséggel, szeretettel, majd kegyelettel, mint bármelyik elődjét." 637 A mítoszában különösen hangsúlyozott jellembeli analógiákban vélték felfedezni e különleges kapcsolat titkait: „mikor először megismerte a lovagias magyar nemzetet megkedvelte, megszerelte. Nemcsak azért, mert M aj lát h János gróf már kora ifjúságában a költői lelkű gyermek érdeklődését bizonyára felkeltette nemzetünk iránt, hanem főleg azért, mert lelkének akkordját, legbensőbb tulajdonságait, nagy erényeit: eiz őszinteségei, a hűségei, ei nyíltságot, e/z önállóságot, a bátorságot, a gyöngédséget, természetességet, a komolyságot és különösen az ie lea/izmus szereletet felismerte a magyarban is. " 038 E tulajdonságok megerősítésére Falk Miksa soraihoz fordultak: „A távolság mindig a valóságnál kisebbnek tünteti jel a méretekéi. Ha mindazonáltal azon milliók, kik távol állót lak a 633 Porkoláb Tibor: A hódolat retorikája. (A Magyar Irodalom Pantheonja) In: Irodalomtörténet 1998. 1-2. sz. 263. old. 634 Idézi Récsei Ede: Erzsébet királyné hazai turista útjai. Bp., Nagy, 1905. 47. old. 635 Andrássy Gyula tanácsa Festetics Máriának, udvarhölggyé való kinevezése alkalmából. Részlet Festetics Mária naplójából, 1871. július 4. Közli: Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Bp., Révai, 1935. 181. old. 636 Porkoláb Tibor: A hódolat retorikája. (A Magyar Irodalom Pantheonja) In: Irodalomtörténet 1998. 1-2. sz. 263. old. 637 Részlet Várhelyi Ferenc verseci állami főreál iskolai igazgató Erzsébet-napi beszédéből. Közli: Magyarok csillaga. Vezérkönyv Erzsébet gyászünnepélyek rendezéséhez, szerk.: Ludvigh Béla. Bp., Pesti, 1904. 62. old. 638 Részlet Hoványi Gyula nagyváradi kir. kat. jogakadémia nyilvános rendes, egyetemi magántanárának 1902. november 19-én elmondott beszédéből. Közli: Uő.: Beszéd [...] dicsőült Erzsébet királyné emlékünnepélyen. Nagyvárad, Szent László, 1902. 6. old.