Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Templomok
hallások. Erzsébet szentként való megközelítését segíthette tragikus halála, mely újabb párhuzamot eredményezhetett a keresztény mártírokkal. A királyné kultuszának vallásos megnyilvánulási formáihoz szorosan kötődnek a megemlékezési szertartások is, mivel ezek uralkodó jellegét a gyászistentiszteletek adták meg. Valószínűsíthető, hogy az ünnepi alkalmak e formaválasztását az is indokolhatta, hogy egy szempontból tovább erősítette kultuszának vallásos megközelítését, illetve ezen szakrális köntösbe bújtatás lehetetlenné tette a politikai utalásokat. További megnyilvánulási formája a szent helyekre való zarándoklat, mely mindvégig hangoztatott szólama volt a kultuszához kötődő templomépítéseknek, azonban e remények a gyakorlatban megvalósulatlanok maradtak. E szakrális vonulatba illeszkedik az Erzsébet személyéhez köthető ereklyetisztelet, melynek magyarországi kultuszában két „nyilvános" színtere volt, az Erzsébet Emlékmúzeum és a Mátyás templom, mely több Erzsébet, ereklyével rendelkezett. Mítoszának egyik fő patrónusa a katolikus egyház volt, mely igyekezett felhasználni a második Szent Erzsébet-jelenséget. Ez legjobban az Erzsébet napi gyászmegemlékezések során figyelhető meg, miután 1900-as évtized végén ismét Árpádházi Szent Erzsébet kerül fokozatosan előtérbe, és az ő személye révén emlékeznek meg a királynéról. E vallási vonulat azonban éles ellentétben állt Erzsébet személyiségével, aki közismerten antiklerikális volt és istenhite eltért a katolikus dogmáktól: „az idők kezdetétől fogva minden predesztinálva van, és az embernek nines hatalma ezzel a predesztinációval szem/ben, melynek alapjel nem más, mint Jehova kifürkészhetetlen akarata. " A szakrális vonal erősödésére utal továbbá a szentekhez hasonlóan a halálozás évfordulójának ünneplése. Erzsébet esetében e választást az is indokolhatta, hogy születésnapja karácsonyra esett. E felvázolt szakrális formák követhetők nyomon az emlékének ajánlott magyarországi templomok történetében is. Emléktemplomok emelése a nemzet hősei emlékezete megőrzésének egyik formájaként a 19. század elején jelent meg Európában. Eszmei mondanivalójának lényege: az elvilágiasodott vallási forma szakrális szerepet próbál betölteni. 49 Ez már a budapesti em496 E sokszor használt kultuszelem jelent meg Beöthy Zsolt beszédében is: „A régi legenda is mintegy ismétlődik az ő pályájában. A szent asszony kötényében a szegényeknek szánt kenyerek rózsákká lettek; a mi siratott királynénk szeretetének rózsái pedig egy elnyomott és szenvedő nemzet iránt, a nemzetnek új erőt, újé/etet adó kenyerévé. "In: Beszéd, melyeta Budapesti Kir. Magyar Tud.-Egyetem által dicsőült Erzsébet királyné Ő felségének gyászos és megrendítő halála alkalmából 1898. évi október hó 10-én rendezett Gyász-emlékünnepélyen Dr. Beöthy Zsolt nyilvános rendes tanár tartott. Bp., Egyetemi, 1898. 4-5. old. (Acta Reg. Sient. Universitatis Hung. Budapestinensis. Anni MDCCCXCVIII-XCIX. Fasciculus II.) 497 Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója 1878-1899. Vál. és sajtó alá rend.: Schad, Martha-Schad, Horst. Bp., Gabo, 2001, 196. old. (1889. május 24.) 498 Gerő András: A nemzet oltára az ország fővárosában: az Ezredévi Emlékmű Budapesten. In: Uő.: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. századi történetébői. Bp„ Polgárt, 2004. 209. old.
