Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Külföldi emlékhelyek

Külföldi emlékhelyek „ Nyugodjál nemes lény a nemzeti kegyelet glóriájától övezve. Őrizze síri álmodat a nemzet géniuszéi. A hű magyar nép ott áll sírodnál, kezében virággal, szemében könnyekkel "

454 E

rzsébet királyné magyarországi kultuszában két külföldi helyszín is fontos szerepet kapott emlékezetének helyei között, tragikus halála kapcsán Genf és végső nyughelye révén Bécs, azonban egyik helyszín sem tudta betölteni a kultuszokban elengedhetetlen „szent helyekre" irányuló zarándoklat igényét. A merénylet helyszíne valószínűsíthetőleg a nagy távolság miatt nem volt alkalmas a nemzeti zarándokhelyszerep ellátására. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy Genf város hatósága minden Erzsébet királyné emlékének megőrzésére irányuló törekvést, az anarchisták cselekedeteitől tartva, hogy meggyalázhatnák a kialakított emlékhelyeket, elutasított. A magyarok a birodalom nyugati felének kezdeményezéséhez csatlakozva egy emlékkő felállítását tervezték a merénylet helyszínén, amire 1901 augusztusában a genfi osztrák-magyar kolónia kért engedélyt az államtanácstól. Kérésük indoklás nélküli elutasításra talált, feltételezhetőlega fentebb vázolt indokok miatt.

455 Végül az 1920-as évek elején

456 azon a helyen, ahol a királynét meggyilkolták, vasrácsra erősítve helyezték el a magyar kormány megbízásából Szentgyörgyi István szobrászművész (plakcttszerű) alkotását, melynek egyik oldalán Erzsébet királyné arcképe, míg a másik felén a kettőskereszt volt látható a következő felirattal: „Ezen a helyen dobbant utolsót Erzsébet királyné mag'ar szíve. "

4j7 454 Részlet Vutkovich Sándor, a pozsonyi kir. jogakadémiai tanárnak 1900. november 18-án a pozsonyi városháza nagytermében tartott beszédéből. Közli: Uő:. Erzsébet emlékünnepén. Pozsony, Wigand, 1900.11-12. old. 455 Vasárnapi Újság 1901. augusztus 11. 521. old. 456 Valószínűleg 1920 és 1924 között került sor a felállítására. Molnár Ernőnek Szentgyörgyi István müveiről összeállított listájában sem szerepel a felavatás pontos időpontja. In.: Képzőművészeti Főiskoia Évkönyve 1937/38. 45. old. 457 Vértes József: Erzsébet magyar királyné. (Életének érdekes és bizalmas mozzanatai). Bp., Wodianer, Pannónia, 1924.136. old.