Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

SHEILA JEFFREYS: Szexturizmus, avagy „Csinálják ezt nők is?"

akár szexuális zaklatással is felér; férfiak zsongják körül őket a strandon, azt duru­zsolva a fülükbe, bogy milyen gyönyörűek, és megpróbálják fölcsípni őket. Mullings ar­ról számol be, bogy amikor Jamaicában 1997-ben megkérdezték a turistákat, mennyire bizonyultak elégedettnek a szige­ten kapott szolgáltatásokkal, „55,8 százalé­kuk érezte úgy, hogy a nyaralás során zakla­tásoknak volt kitéve" (Mullings 1999:65). A nyári romantikázás, amit a turistanők a karibi szigetvilág „parti fiúival" élnek át, ugyanazt jelentheti számukra, mint ha Ibizán töltenék a vakációjukat partnerük­kel. Khan munkatársainak az egyik, európai vakációi során tanúsított viselkedéseiről kérdezett nő olyan élményekről számolt be, melyek nem sokban különböznek attól a viselkedéstől, amelyet a Sanchez-Taylor­és Kempadoo-féle szerzők a szexturizmus­ba tartozónak akarnak tudni. Arról beszélt, hogy szerinte fontos, hogy találkozz valaki újjal, és hogy a nyaralás végéig magadhoz tudd kapcsolni. Igen, szeretem a romantikus vakációkat! Igen, két emberrel találkoztam, de az egyik tévedés volt... Azt hiszem, a nők... szóval, ha magad alatt vagy, és a pasi rád mozdul, és neked sincs ellenedre, nagyon ritkán utasí­tod vissza (Khan et al. 2000:228). Ma a nőkben ilyesfajta érzések kavarognak, akkor nem nagyon érthető, miért lenne az, ami Ibizán történik, „nyári romantikázás", ami pedig Jamaicában, az „szexturizmus". A turistanők némelyike enged a folya­matos csábításnak (ami - a viselkedés cél­pontjául kiszemelt személy nézőpontjától függően - lehet zaklatás is), és végül elhiszi azt, hogy a helybéli férfiak valóban odavan­nak érte. Thomas finom elemzést ad az Európán belül nyaraló turistanők szexuális viselkedéséről, akik szívesebben lépnek kapcsolatra utastársaikkal, mintsem a rossz körülmények között tengődő helybéliek­kel, és arra a megállapításra jut, hogy sokan inkább romantikára, mintsem szexuális együttlétre vágynak, de a férfiak által kifej­tett nyomás hatása alatt, ha vonakodva is, újra és újra elcsábulnak (Thomas 2000). Nagyon úgy tűnik, hogy a turistanők a kari­bi szigetvilágban hasonló nyomás alatt ta­lálják magukat. Az ide látogatók tényleg nem ismerik föl, hogy a férfiak anyagi jutta­tásban érdekeltek, és azt feltételezik, hogy valóban egy rövid romantikus kaland ked­véért rajongják körül őket, vagy valami ta­lán még ennél is komolyabbért. A prostitúciós szexualitást többek kö­zött az teszi sajátossá, egyedivé, hogy a prostituált nő, aki szexuálisan kiszolgálja a férfiakat, anélkül teszi ezt, hogy ebben ő maga élvezetet lelne. A „szexturista" nők esetében a szex nagyon másképpen alakul. Egy barbadosi fiú, akit Phillips vizsgálatá­ban kérdeztek meg, így magyarázta a turis­tanők iránt érzett lelkesültséget: az itteni nők nem tudnak baszni, és nem akarnak leszopni sem. Könyörögsz neki, hogy tegye meg, és még akkor sem csinájja, ha meg csinájja, úgy tesz, mintha szívessé­get tenne. De egy fehér nő! Azért rimán­kodsz, hogy haggya mán abba! (Phillips 1999:192). Ebben az esetben éppenséggel a „szextu­rista" az, aki „szolgáltatást nyújt" a helybé­linek, és nem fordítva! A férfi-dominancia hatalmi dinamikáját nem fenyegeti semmi! A bevett szexuális gyakorlat nem azt céloz­za, hogy a nőnek nyújtson szexuális kielé­gülést. A férfiak szexuális megelégedésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom