Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)
JULIA O'CONNELL DAVIDSON - JACQUELINE SANCHEZ-TAYLOR: A fantázia szigetei
Akárcsak férfitársaik, a fehér turistanők a Másság fantáziaképeit nem csak arra használják, hogy „igazolják" velük, hogyan juthattak hozzá olyan fiatal, energikus, szemrevaló férfitestek szexuális használatához, melyekhez máskülönben soha nem juthatnának hozzá, s nem is csak arra, hogy igazolják saját szexuális kívánatosságukat (kétségtelen tény, hogy sok turistanő fiatal, csinos, és odahaza sem esnék nehezére olyan, hasonlóan vonzó férfiakat találnia, akik lefeküdnének vele). Ezek a fantáziaképek arra szolgálnak, hogy a hatalom érzetét kínálják; elhitessék, hogy kapcsolataikban mások fölött (mint nemi szerepeket játszó szexualizált léinek fölött) ők gyakorolnak ellenőrzést, és megerősíthessék a „nyugati világ" lakosainak kijáró privilégiumaikat. Ennek megfelelően görcsösen erősítik önmagukban azt a véleményt, hogy a karibi térség lakói „mások, mint a fehér ember". A szexuális élet az egyik legfontosabb terep, amelyiken ez a feltételezett különbség nap mint nap megmutatkozik. A Jamaicán mintába került turistanők több mint fele nyilatkozott úgy, hogy a jamaikaiak a fehér embernél lazábbak a serdülőkori szex, az alkalmi szex és a prostitúció kérdésében. A kérdőív nyitott kérdéseire adott válaszaikban azt fogalmazták meg, hogy „a jamaikai férfiak sokkal őszintébbek szexügyekben", „a jamaikai férfiaknak nincsenek gátlásaik a szexben", „a jamaikaiak természettől fogva promiszkuusak", „a jamaikaiaknak a szex természetes dolog". Az interjúkban rendre előhozakodtak a „civilizált" Nyugat és a „primitív" Harmadik Világ közötti különbséggel. Egy (negyvenes évei elején járó) angol nagymama így nyilatkozott a Dominikai Köztársaságról: „Pont olyan, mint Anglia az iparosítás előtt. El van maradva mögötte, de pont ugyanaz. Nálunk, anno, kéménypucolásra verbuváltak gyerekeket, itt meg cipőpucolásra. Nincs különbség." Ela életkoruk, állampolgárságuk, faji identitásuk mentén vizsgáljuk, a szexturista fehér nők rasszizmusa éppoly többrétegű és árnyalt, mint a férfiaké. Vannak idősebb amerikai turistanők, akiknek a fajokról kialakított véleménye és a fajok közötti szexuális kapcsolatokra vonatkozó attitűdjei nyíltan a fehér faj szupremáciájának ideológiájából táplálkoznak. A fekete hím az ő számukra maga az animális szexualitás, mely egyszerre vonz is, taszít is. Odahaza nem vállalnának föl nyílt szexuális kapcsolatot egy fekete férfival. Egy olyan üdülőfaluban mint Negril, megengedhetik maguknak, hogy áthágják azokat a faji és nemi szerepelvárásokat, amelyek (normális körülmények között) szexuális magatartásukat megszabják - ettől otthoni „tisztességük" és jó hírük nem sérül. Ahogyan az egyik jamaikai selyemfiú fogalmazott: Amíg itt vannak, fölszabadultnak érzik magukat. Szabad nekik minden, amit otthon sohasem csinálhatnak. Senki nem mond véleményt róluk. Megszerzik a férfit, akivel majd jól érzik egymást, aztán hazamennek... - tisztán és ártatlanul. Ezt a megjegyzést (s a benne tükröződő ellenséges érzületet) visszaigazolja az az interjúrészlet, mely egy 45 éves chicagói fehér nővel készült, aki rendszeresen fülkeresi Negrilt. [A jamaikai férfiak] mind hazudozók és csalók ... [Az. amerikai nők azért jönnek Negrilbe] mert itt megkapják azt, amihez otthon nem jutnak hozzá. Egy olyan nő, akire