Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

LÉDERER PÁL: Gondolatok a prostitúcióról a szexturizmus ürügyén

magukat, hogy ők már végérvényesen ki­szálltak (vagy ki akarnak szállni) a verkliből és soha nem is fognak visszaesni, s hogy el­mondhatatlanul hálásak az új törvénynek s a törvény megalkotóinak. Közben határo­zottan gyűlölik a politikusokat, akik - mint mondják - szemérmetlen hazugságokkal etetik a többi európai országot a törvény áldásos következményeiről (Ostergren 2003). Röstellem, de Moldova György kisregénye főhősének szavai tolulnak föl bennem: „Az­zal a féltéglával kellene agyonverni, amivel a melledet döngeted." (Moldova 1972:86.) A tanulmányokról magukról... ... nem nagyon akarnék beszélni, azt remé­lem, jótállnak magukért. A bevezető és az utószó közé öt tanulmány fért be. Négy kö­zülük pontosan „lokalizálható" - a karib szi­getvilág szexturizmusát mutatja be. Julia Sanchez Taylor, nemkülönben az Edward Herold, Rafael Garcia, Tony DeMoya szer­zőhármas írása ebben a térségben végzett terepkutatások eredményeiről nyújt beszá­molót. Julia O'Connell Davidson írása, illet­ve Julia Sanchez Taylorrai közösen írt tanul­mánya -jóllehet mindkettő általános elmé­leti elemzésre tesz kísérletet - alapvetően itt zajlott terepkutatásokra támaszkodik. Il­lik tehát okát adnom a válogatói „egyoldalú­ságnak" - miért nem szenteltem teret a dél­kelet-ázsiai szexturizmus bemutatásának. 33 A minőségi válogatás szempontjaira - hogy tudniillik a szerkesztő finom ízléssel a létező Nem lenne ildomos erre azzal válaszol­ni, hogy - mint korábban már említettem volt - lényegében ugyanaz történik Thai­földön, mint a Dominikai Köztársaságban; ez a viresaft ugyanúgy működik Kubában, mint a Pülöp-szigeteken. 33 Arra viszont lehet hivatkozni, hogy nyomatékkal esik latba a Sheila Jeffreys tanulmányának cí­mében szereplő kérdés tisztázása: a szex­turizmust mint „létmódot" gyakorolják-e, csinálják-e nők is. Mint látni fogják, a prob­léma releváns, annyi pedig bizonyosan le­szögezhető: a női szexturizmus fogalmának esetleges empirikus megalapozottságáról döntően csak a karib térségben regisztrál­ható tapasztalatok alapján lehet érdemben állást foglalni. Egy korábbi lábjegyzetben utaltam rá: anyagi megfontolások (útikölt­ség) okán a szexturizmus úgy jellemezhe­tő, hogy a karib térséget fölkeresők szinte kizárólag az észak-amerikai kontinensről, illetve Európából rajzanak ide. Ezzel szem­ben Délkelet-Ázsia „szexrabszolgáit" nem csak a fehér ember használja, jószerivel azonban csak férfiak. Minden forrásom azt állítja (s amennyire lehet, statisztikákkal is igazolja), hogy ebben a régióban a japán fér­fi szexturisták (akár létszámukat tekint­jük, akár az általuk efféle szórakozásra for­dított pénzösszegek nagyságát) erős nyomulásban vannak. Úgy tűnik, hogy a ja­pán nők a II. világháború után kiküzdött emancipatórikus vívmányai, a gazdasági, politikai és társadalmi életben kiküzdött sikerei - annak ellenére, hogy (illetve épp azért, mert) csillagászati távolságban van­legjobb tanulmányokat válogatta ki - még kevésbé illik hivatkozni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom