Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)
LÉDERER PÁL: Prostitúció, turizmus, migráció
problémával szembesíti a kutatót. Az első az, hogy ki mindenki tekinthető az „emberkereskedelem szállította »emberanyagnak«". A második az, hogy mit értsünk „keresleten" (Anderson - O'Connell Davidson 2003:7). Az. International Organization for Migration számára végzett felmérés (tanítanivalóan példaszerű) kutatási beszámolójában a szerzőpár érzékletesen illusztrálja: valóban mennyire „nagyon is nebéz" adott esetben szabatosan definiálni, miről is beszélünk (s milyen elképesztően könnyen esünk abba a csapdába, bogy azt hisszük: tudjuk, miről beszélünk). Teljességgel meggyőző az ún. Palermói Jegyzőkönyv-vei (Protocol to prevent... 2003) szemben megfogalmazott kritikájuk, hogy annak „emberkereskedelem"-definíciója nem ad választ a kifejezéshez köthető problémák és politikai megosztottságok minden vonatkozására. 8 Jóllehet a migrációs statisztikák pontossága hozzáértő statisztikusok szerint többnyire erősen kérdéses, az illegális migrációra vonatkozó „adatok" pedig a dolgok természetéből fakadóan semmiképp nem tekinthetők egyébnek, mint (erősen érzelemfűtötte) becsléseknek, annyi azért meglehetős biztonsággal mégis kijelenthető, hogy a migrans nők számára a prostitúció különféle formáin kívül két további érdemleges lehetőség kínálkozik a munkaerőpiacon: háztartási alkalmazottnak - magyarul: cselédnek - állni, vagy - ugyancsak családoknál - valamilyen (gyerek-, betegstb.) gondozói munkát vállalni. Radikálisaink nem hajlandók tudomásul venni, hogy ez utóbbi két „szakma" legalább annyi migrans nőt foglalkoztat, mint amennyit a prostitúció különféle tevékenységformái együttesen. Számukra egy a fontos, hogy differenciálatlanul homogén masszának láttassák a női munkavállalóknak ezt a tömegét. Ennek érdekében léleknyugalommal egybemossák a legális és illegális migrációt, csak azért, hogy - differenciálatlanul - az (emberkereskedelemmel alaptalanul azonosított!) utóbbinak jellemzőit vetítsék ki mindenre és mindenkire. Szemellenzős módon nem hajlandók tudomást venni a nem prostitúciós tevékenységet folytatókról, csak azért, hogy minden otthonától messze került nőben prostituáltat láthassanak (és láttathassanak). A prostitúcióból élőket meg differenciálatlanul a „füll contact" szextevékenységet űzők legalja kategóriájába tartozó (utcán strichelő) prostituáltként mutatják föl a világnak, mélyen hallgatva arról, hogy a tevékenység végzésének egyre nagyobb számban vannak „jobb" módjai. 9 Arról már nem is beszélve, hogy tudatosan elhallgatják, elhazudják azt s Mint sok elemzésből eléggé egybehangzóan kiderül, elsősorban azért nem, mert a konferencia résztvevői nem mertek szembe nézni a politikai megosztottság tényével, ergo olyan „se hús, se hal" szövegezést fogadtak el és szentesítettek, amelyet mindenki úgy értelmez, ahogy akar (vagyis semmire nem jó). így aztán sokan vannak, akik nem jósolnak nagy jövőt az egyezménynek, s majd : ugyanennyien vannak, akik attól félnek, hogy kifejezetten káros hatásai lesznek, g Szögezzük le: a kritika tárgya itt most nem az, hogy a radikális feministák tagadják, miszerint a prostitúciónak lehetnének „jobb" változatai (ami bizonyos értelemben „filozófiai" álláspont). A „szex rabszolgáiról" eljajongott horrortörténeteik arról tanúskodnak egyértelműen, hogy úgy tesznek, mint ha a prostitúciós tevékenységfajtáknak egyetlen formájáról lenne csak tudomásuk.
