Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

JACQUELINE SANCHEZ-TAYLOR: A legjobb barátod a nagy köteg dollárod...

zotikus« nő szexuális tárgy, a szexuális örö­mök kimeríthetetlen tárháza"; a hirdetés útján vásárolt feleségek kapcsán meg „azokról a hihetetlen megpróbáltatások­ról" beszél, amelyeknek terheitől az ilyen házasságot kötött nők szabadulni, mene­külni próbáltak (1997:52). A következő szakasz a női turisták szexuális magatartá­sával foglalkozik, s egészen más képet fest: A Shirley Valentiné-jelenség* amikor is a tu­rista szerepében egy nőt találunk, nagyjából hasonlít ahhoz, amikot férfi a turista, bár itt a „selyemfiúk" képében mutatkozó formális prostitúció kevésbé általános jelenség, mint az alkalomszülte vagy nem is olyan alkalmi szex. A „csereviszony" alapja itt sokkal in­kább a kölcsönös élvezetnyújtás/szerzés, mint a pénzért nyújtott/kapott élvezet. A nyugati turistanők - otthonuktól távol ­szexuális kalandot keresnek, kísérletezésre vágynak, a helybéli férfiak pedig szabadon jutnak szexuális kielégüléshez, amiben a helyi nők —mivel szigorú társadalmi ellenőr­zésnek vannak alávetve - nem részeltethe­tik őket (52). Kétségtelenül előfordul olykor, hogy a Ja­maicában vagy a Dominikai Köztársaságban turistáskodó nők olyan helyi középosztály­beli férfiakkal létesítenek szexuális kap­csolatot, akik gazdaságilag velük egyenran­gúnak bizonyulnak (vagy akár még fölöttük is állnak), s az ilyen kapcsolatok megfelel­hetnek a Ytival-Davis adta leírásnak. Ez azonban sokkal inkább kivételnek minősül, mint szabálynak. Mindkét ország rettene­4 L. Gilbert 1989-es filmje hősnőjének rossz házassága szürke egyhangúságából kitörve egy görögországi turistaúton végre sikerül tesen szegény, mindkettő erősen eladóso­dott a nemzetközi pénzügyi szervezetek­nél. Becslések szerint a dominikaiak 44 százaléka, a jamaikaiak egyharmada él a szegénységi küszöb alatt (EIU 1998a; Mullings 1999). A turistanők nagyjából­egészében a tengerparti fövenyen, a szállo­dájukban és a turisták számára üzemelő bá­rokban és night-clubókban töltik el az ide­jüket. A helyi férfiak, akikkel találkoznak és akikkel szexuális kapcsolatba kerülnek, általában a munkásosztály tagjai, szállodák­ban vagy bárokban dolgoznak, vagy „parti szépfiúk", vagyis olyan fiatalemberek, akik a nőkre „ráakaszkodás" változatos formáit alkalmazva próbálnak keményen megdol­gozni a megélhetésükért. E változatos for­mákba belefér az alább fölsorolt tevékeny­ségek bármelyike (s természetesen bármi­féle kombinációja is): vendéglők, bárok, ví­zisport-szolgáltatók reklámozása, kuncsaf­tok fölhajtása; idegenvezetősködés; drog­kereskedelem; prostituáltak fölhajtása fér­fituristáknak; szolgálat a parti őrségben; vízi túrák bonyolítása, könnyűbúvár-kikép­zés. A legtöbb parti fiú annyi turistanővel létesít szexuális kapcsolatot, amennyivel csak tud, s ezek a kapcsolatok túlnyomó többségükben a fiatalember számára vala­mi anyagi, gazdasági haszonnal járnak. Akadnak parti fiúk, szállodai dolgozók, bár­alkalmazottak, akik egyértelművé teszik s nyíltan vállalják, hogy pénz ellenében egy­formán állanak férfiak, nők vagy párok ren­delkezésére, általánosságban azonban a visszanyernie és kibontakoztatnia szabad személyiségét. (A szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom