A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

HÍREK ES RÉMHÍREK - BUZINKAY GÉZA: A bűnügyi hír, a riporter és a rendőr

tudta csak fenntartani, illetve fokozni a figyelmet. Ezt az új elemet hozta meg a riport. Ahhoz azonban, hogy riportok szülessenek, a magyar sajtó hagyományos szereplőitől eltérő újságírói egyéniségekre is szükség volt. Lehetőségét a kiegyezés évének utolsó törvénye teremtette meg, amely az otszág zsidó vallású polgárait „a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak" nyilvánította (1867:XVIT. tc. 1. §). Az emancipációnak hatását a sajtó területén szemléletesen ábrázolta az író-újságíró Cholnoky László. „...Aztán kezdtek megjelenni a zsidók és velük együtt élet és nyüzsgés költözött a szerkesztőségekbe írta. - Amíg mi keresztények azelőtt ravaszul egymásra akartuk tolni a riportot meg a politikát, és mindnyájan csak a kényelmes irodalomra vagy az elegáns színházi kritikára aspiráltunk és egy világért ki nem mozdultunk volna megszokott köreinkből, addig a fiatal zsidógyerekek lázasan szaladgáltak a városban fel- alá, ott voltak mindenütt, tudtak mindent, a politikai rovat vezetője szinte egész életét a parlamentben és a pártkörökben töltötte, megteremtették az úgynevezett interjút, amit azelőtt csak külföldi lapokból ismertünk, a közgazdasági rovatot, amit azelőtt még ímmelámmal összenyirbálni sem volt érdemes, mert úgy sem olvasta senki, a lap legfontosabb rovatává emelték [...] A zsidók kezdték meg a külföldre járást, ők teremtették meg a sajtó internacionális kapcsolatait [...], szóval a magyar sajtót belekapcsolták az európai sajtóba. Vészi József, Barna Izidor, Braun Sándor, mind a három zsidó ember, voltak az új magyar sajtó megterem „... újságírói egyéniségekre is szükség voll. " Barna Izidor 1911 Reprodukció: Vasárnapi Újság