A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
BŰNÖK ÉS SZÁMOK - PERÉNYI ROLAND: A „figyelő, megelőző és felfedező" rendőrség
adatgyűjtés lehet; a németországi és a balkáni adatok növelhették meg az utóbbi három vallás arányát. Az otszágos bűnügyi statisztikák vallási adatai még nagyobb eltérést mutatnak a névjegyzékben tapasztaltaknál. A bűnügyi statisztika alapján ugyanis egészen más sorrend állítható fel: a római katolikusok (1891-1895 átlagában) 45,18, a görögkeletiek 15,7, a reformátusok 14,23, a görög katolikusok 11,70, az evangélikusok 7,65, az unitáriusok pedig 0,63 százalékkal képviseltetik magukat. Hasonlóan nagy az eltérés a zsidók arányában is: országos szinten 4,94 százalékban jelennek meg a bűnözők között. 41 A három adatsor tehát teljesen különböző megoszlást tükröz, látszólag semmi messzemenő következtetést nem vonhatunk le belőlük. A zsidók megoszlásánál tapasztalható kisebb mértékű eltérés a budapesti népmozgalmi statisztika és a névjegyzék adatai között ismét azt a gyanút erősíti, hogy - amennyiben hiszünk a bűnügyi statisztikusnak, és elfogadjuk, hogy a bűnözők vallási megoszlása nagyjából megfelel a lakosságénak - a „rovott múltúak" névjegyzékének magvát a Budapesten regisztrált bűnözők adták. A vallás és a „rovott múltúság" kapcsolatának részletesebb bemutatásához a születési hely és a vallás összefüggéseinek finomabb elemzésérc lenne szükség. Ennek hiányában mindössze a zsidósággal kapcsolatban tudunk néhány megjegyzést tenni. A 19. század végének zsidóságáról tudjuk, hogy foglalkozását tekintve bizonyos hivatásokban felül-, míg másokban alulreprezentált, így például viszonylag kevés a zsidó származású földműves vagy napszámos, viszont annál több a kereskedő, a jogász és az orvos. A jegyzék esetében ez a helyzet némileg megfotdul: bát az itt szereplő zsidók között is megtaláljuk a kereskedő (és kereskedősegéd) kategóriát, sok zsidó iparos, valamint napszámos és házaló — azaz a kereskedelem egészen más minőségének képviselője - is szerepel a jegyzékben. Ebben elsősorban a „rovott múltú" zsidóság földrajzi szátmazása játszik szerepet: jelentős részt vidéki — köztük is sok galíciai és keleti - zsidót vettek nyilvántattásba. Születési hely A születési hely elemzését elsősorban a sokféle írásmód nehezíti. Részben ezétt, részben az adatbázis mérete miatt egyelőre csak általános megjegyzéseket tehetünk a szátmazásról. Egy későbbi munkában tervezzük az adatbázisból vett kisebb minta részletesebb elemzését, a mintában szereplő helyek azonosítását és a Budapestre vonatkozó népességstatisztikákkal való összevetését. További problémát jelent a származással kapcsolatban, hogy nem tudjuk pontosan, a jegyzékben szereplők közül ki az, aki például külföldi születésű, de Magyarországra települt, és ki az, akinek adatait egy szomszédos otszág rendőrhatósága adta meg (bár erre némi támpontot adhat az, ha az illetőre vonatkozó adatok hiányosabbak). Az összes külföldi (ide értve a ciszlajtán területektől származókat is) arányát csak be11 Magyar Statisztikai Évkönyv IV. Bp., 1897. 468. old.
