A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

BŰNÖK ÉS SZÁMOK - PERÉNYI ROLAND: A „figyelő, megelőző és felfedező" rendőrség

intézeti elhelyezést jelent. Szinte mind­egyik fiatalkorú nevénél szerepel mát „fog­lalkozás" is: a legtöbben napszámosok vagy cselédek, de akad köztük asztalos, csere­pes és pék is. Származásukat tekintve na­gyobb részt vidékiek. Összefoglalva tehát elmondható a fiatalkorúak korcsoportjáról, hogy a vidékről a fővárosba költöző csalá­dok gyermekei - akik gyaktan kénytelenek voltak iskolába járás helyett munkába állni - voltak a leginkább veszélyeztetettek a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények szempontjából. A skála másik végén álló 60 év feletti kotcsopott jóval vegyesebb összetételű. Itt is a vidéki születésű férfiak dominálnak, többségük „szokásos tolvaj", de a fiatalko­rúaknál gyakrabban jelenik meg a zsebtol­vaj, betörő, sőt rabló kategória is. Sokan többször voltak már büntetve, sőt néhá­nyuknál tíznél is több büntetés szerepel. Családi állapotukról elmondható, hogy a jegyzék magvát képező 20-40 éves korosz­tályhoz képest (nota bene a nyilvántartás­ba kerülés időpontjában) több a nős, vala­mint az özvegy. Vallás Bár a korszak kriminálstatisztikusai általá­ban nem tulajdonítanak nagy szetepet a vallásnak, mondván, hogy a bűnözők vallási összetétele nagyjából az ország lakosságá­nak vallási arányait tükrözi , mégis érde­mes egy pillantást vetni e kategóriára. Összesen 12 186 személy vallásáról tartal­maz információt a jegyzék. Az összesítés a következő etedményeket hozta: a „rovott múltúak" döntő többsége, 67,29 százaléka római katolikus, őket követik a zsidó vallá­súak 15,85 százalékkal, majd 7,32 százalék­kal a reformátusok, 6,56 százalékkal az evangélikusok, 1,87 százalékkal a görög ka­tolikusok, végül 1 százalék körüli arány­nyal a görögkeletiek. A jegyzékben mind­össze 5 unitárius és 4 muszlim vallású, vala­mint - az 1894-95-ös egyházpolitikai tör­vények korai jeleként - egy „vallás nélküli" is szerepel. Ismét a jegyzék heterogén ere­detére és az adatfelvétel sajátosságaira utal, bog)' egy személynél a „volt héb., rk." bejegyzés olvasható, azaz kikeresztelke­dett zsidóról van szó. Ha összevetjük ezen adatokat Budapest korabeli vallási viszonyaival, akkor néhány eltérést figyelhetünk meg. A római katoli­kusok mintegy 3 százalékkal nagyobb, a zsidók viszont kb. 5 százalékkal alacso­nyabb mértékben szerepelnek a „rovott múltúak" között a város lakosságának vallá­si megoszlásához képest (189l-es adatok alapján). 39 Feltűnő továbbá, hogy mind az evangélikusok, mind a görög katolikusok, mind a görög keletiek enyhén felültepre­zentáltak a jegyzékben (budapesti aránya­ik 5,6 százalék, 0,6 százalék, illetve 0,5 szá­zalék). 40 Ennek egyik oka a külföldi 38 Vö. pl. Jékelfalussy József: Hazánk bűnügyi statisztikája 1873-1880. Különös tekintettel a bűntett miatt elítéltek személyi és társadalmi viszonyaira. In: Értekezések a nemzetgazdaság köréből. 5. Bp., 1885.; Földes Béla: A bűnügy statisztikája.^., 1898. 39 Thirring Gusztáv (szerk.): Budapest Székes Főváros Statisztikai évkönyve. II. évf. 1895-1896. Bp., 1 898. 61. old., 119. számú táblázat 40 UO.

Next

/
Oldalképek
Tartalom