A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

BŰNÖK ÉS SZÁMOK - PERÉNYI ROLAND: A „figyelő, megelőző és felfedező" rendőrség

csak akkor, ha azok a bűncselekménnyel nincsenek valami vonatkozásban."

24 Endrődy csendőr-tankönyve azonban már jóval részletesebben tárgyalja a testi jegyek felmérésének jelentőségét: „Midőn tehát egy ily gyanús egyén kerül kezeink közé, mindenek előtt ajánlatos annak megfelelő tapintattal való orvosi megvizsgáltatása. Ezen vizsgálat jellegzetes ismertető jeleket állapíthat meg, p.o. anyajegyet, egyes testrészek eltorzulását, a körülmetéltséget, melyből nyilvánvaló lesz, hogy az illető a zsidó valláshoz tartozik, - továbbá a karokon, vagy a mellen található tátovítozásokat. A „rovott múltúak" jegyzéke a magyarországi etnikai csoportok közül egyedül a cigányokat jelzi külön.

26 Ez nagyrészt a cigányság bűnözéssel való kapcsolatától alkotott, sztereotip, sablonos képből fakad. E véleményre jó példa Endrődy tankönyve. A szerző a cigányok minden más társadalmi csoporttól való különbözőségét, senkihez sem hasonlítható tulajdonságait emeli ki. A cigányt általában cinizmus, nomád életmód és vad szabadságvágy jellemzi, úgyhogy „minden rendészeti és pszichológiai tudás kárba vész" náluk.

27 További tulajdonságuk a „felülmúlhatatlan lustaság", a bosszúvágy, a kegyetlenség, a gyávaság, a ravaszság és a furfang. Főleg a betörésnek nagy mesterei a cigányok: 21A Budapest... 189. old. 25 Endrődy Géza: l.m., 89. old. 26 A jegyzék itt három kategóriát különböztet meg: a „cigány" mellett használják a „kóborcigány" és a „rongyszedő cigány" elnevezéseket is. Összesen 110 ilyen bejegyzést találtunk, néhány esetben pedig a név alapján gyanítható, hogy szintén cigányokról van szó, azonban még így is az adatbázis egészének töredékét teszik ki. „A cigány mint egy árnyék, zaj és test nélkül halad el mellettük [ti. az alvó házbelick melletti, bűnös szándékkal és bűnt cselekedve. Csak a szaga matad hátra, az a különös, mindent átható buz, melyet senki sem felejt el, ha egyszet már érezni alkalma volt. Amint némelyek állítják, ez a szag feltűnően hasonlít a bűzhöz, melyet a benszülött (sic!) néget terjeszt maga körül."

28 Hozzá kell tenni, hogy a cigányság és a bűnözés kapcsolatának effajta előítéletes képe nem csak Endrődy munkájában jelenik meg. Így például a hivatalos rendőri szaklap, a Rendőri lapok hosszú cikksorozatot közöl a cigányságról az előzőekben látott sztereotip kijelentésekhez hasonlóakat használva. De nem egyedül a cigányságról jelentek meg általánosító és előítéletes cikkek: hozzájuk hasonlóan ábrázolják a csavargó vagy éppen a („Melkerinnek" is nevezett) kéjtolvajnő figuráját is, ami az olvasóban - így az utcán dolgozó rendőrben is - önkéntelenül is a jól körülhatárolható, állandó tulajdonságokkal bíró bűnöző-sémákban való gondolkodást etősíti.

29 Az egyes személyekhez tartozó adatokat a korábbi büntetések száma zárja. A külső és részben belső tulajdonságokból, a sok apró jelből végül összeáll az egyéni identitás, a „rovott múltú". Kérdés, hogy menynyire volt használható ez a kategóriarend27 Endrődy Géza: l.m., 141. old. 28 Uo. 156. old. 29 Endrődy védelmében azért felhozható, hogy leszámol például azzal a babonával, miszerint a cigányok gyermekeket lopnak. Máshol viszont hasonló népi hiedelmeket épít be a nyomozás módszertanába. Ilyen például az a kijelentés, hogy a cigányok szeles időben nem lopnak. Endrődy Géza: I. m„ 168. old.