A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón

winizmus hatása. A büntetőjogról 1906-ban tartott jogbölcseletei előadásában nagyon egyértelműen és provokatívan fogalmaz az akaratszabadsággal kapcsolatban: „Az ab­normális szerkezetű bűntettes koponyá­ban szükség képpen másnemű akarati el­határozás születik meg, mint a normális emberében. [...] Ha valaki nem törődik a tudomány igazságaival és tényeivel, ha nem nézi a geológiát és a biológiát és min­den egyes doigot külön-külön teremtett­nek tekint, ha hisz a csodák lehetőségében, szóval nem tartja a természet törvényeit minden történés egyedül lehetséges ma­gyarázatainak, az ilyen ember természete­sen hihet a szabad akarat csodájában is. De ha tudományt akarunk csinálni, akkor nincs más választás, mint a determinizmus a I a p j á r a h e I y e z ke d n i. " 8 1 Somló nem elégszik meg a biológiai de­terminizmus melletti határozott jogi állás­foglalással. Szociológiai gondolkodása és érdeklődése atra készteti, hogy a bűnözés lehetséges visszaszorításra vonatkozó pre­venciós javaslattal álljon elő. A javaslat sze­rint - amely egyértelműen a fajelmélet ha­tását tükröző elképzelés - az államnak mesterséges kiválasztódással kell megaka­dályoznia a bűnöző osztály „újratermelődé­sét". Azaz, tiltani kell a „kóros tulajdon­ságuakkal" való házasságkötést, sőt, magát a közösülést is. A másik lehetőség a kaszt­ráció, azaz, hogy „a legveszedelmesebb bűntettes természeteknek egyenesen fizi­kailag tesszük lehetetlenné fajuk fenntar­tását és ezzel kóros tulajdonságaik tovább örökítését". 82 ei Somló Bódog: I. m„ 1906. 64, 69. old. 82 Uo., 99. old. Ennek a felfogásnak a továbbfejleszté­sével áll elő a darwinizmus iránt nagy ér­deklődést mutató, mellesleg szociálde­mokrata, később kommunista, a Tanács­köztársaság idején aktív szerepet vállaló politikus, Madzsar József, aki Fajromlás és jaj nemesít és címmel a Huszadik Század-ban publikálja eugenetikái dolgozatát. 83 Az egészséges társadalom megteremtése ér­dekében - állítja Madzsat - minimalizálni kell a beteg, dégénérait, kultúrmunkára al­kalmatlan egyedek, s ezzel párhuzamosan maximalizálni kell az egészségesek számát. A bűnözők döntő többsége genetikailag de­terminált, ezért a börtön nem megoldás a likvidálásukra, mert ott vagy onnét kikerül­ve tovább szaporodhatnak. A keresztény sajnálkozás helyett eugenetikái laboratóri­umokat kell létrehozni, amelyekben a bio­lógia szempontjai érvényesülnek. Az alkal­mas családok biológiai arisztokratizmusát kell megteremteni úgy, hogy a szaporodás­ból az alkalmatlanokat, a legrosszabbakat, akikről biztosan tudható, degenetált utó­dokat hagynak hátra, ki kell rekeszteni: or­vosi beavatkozással meg kell szüntetni a nemzőképességüket. Ennek a szép új világnak a megteremté­sétől elmélkedik a Társadalomtudományi Társaságban tartott előadásában Darwin magyarországi fordítója - 1919-ben a Köz­oktatásügyi Népbiztosság munkatársa -, a természettudós és polgári iskolai tanár, Fü­löp Zsigmond is: „De mivel a rohamos de­generáltság kétségtelen tény, ez megadja a feleletet arra a kérdésre, hogy van-e szük­ség egy eugenetikus szociálpolitika megin­83 Madzsar József: Fajromlás és fajnemesítés. Huszadik Század, 1911.1.145-160. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom