A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón
elveti Lombrosónak a bűnöző típustól felállított és az atavisztikus jegyekte vonatkozó elméletét - ezzel azonban cáfolja mindazt, amit korábban mondott. Az inkonzisztens álláspont a jogászoktól sem idegen, pedig számukra Lombroso eszméinek cáfolata létkérdés. Ha az olasz tudósnak igaza van, a jogi procedúra mellőzhető, a bíró feladata feleslegessé válik, a tettes azonosítása tátgyalótcrem helyett az orvosi rendelőben történik. Balogh Jenő büntetőjogász, egyetemi tanát, a liberális jogalkotás egyik jeles magyarországi képviselője a Budapesti Szem/é-bcn 1906-ban közölt dolgozatában elítéli a századfordulós Lombroso-kul túszt, elfogadhatatlannak minősíti az itáliai kriminálantropológus alaptéziseit, keményen megrója a magyar sajtót Lombroso ünnepléséért, ugyanakkor úgy véli, hogy a gyermekcipőben járó bűnügyi embertan felmutathat még értékes tudományos eredményeket külföldön és Magyarországon egyaránt. 68 A bűnöző típus tételének gúnyos és egyértelmű elutasítása békésen megfér az elmélet sugalmazásával egyazon rövid tanulmányban: „Az embertannak és az elmekórtannak magyar művelőire és a magyar orvosokra vár az a föladat, hogy tanulmányozzák a hazánk területén nagyobb számban jelentkező bűntetteseket, különösen a hivatásos bűntettes osztályoknak (elég legyen példa gyanánt a kóbor czigányokra utalnom) embettani adatait; testi, elmekóttani és etkölcsi anomáliáit és életviszonyait". 69 A jogászok általában egyetértenek azzal, hogy a bűnözők - legalábbis a bűnözők egy része - biológiailag eltérnek a normális emberektől, s ha nem is születésüktől fogva, de környezeti hatások miatt dégénérait külső vagy belső testi jegyeket hordoznak. Egyesek éppen abban látják Lombroso zseniális, forradalmi újítását, hogy a tettről a tettesre irányította a figyelmet, s ezzel új irányt jelölt ki a jövő kutatói számára. f Sokan ebből levonják a megfelelő következtetést, s felismerik, hogy a tettes középpontba állítása egyben a notmálistól való eltérésének feltevését vonja maga után. Somló Bódog szerint „a bűntettesek nagy része abnormális szervezetű egyén, és hogy e szervezeti abnormitás és az elkövetett bűntett között az esetek igen nagy számában okozati összefüggés áll fenn. A szervezeti abnormitás mint a büntettek egy részének oka, egészen kétségtelen". 71 68 Balogh Jenő: Lombroso és a bűnügyi emberlan jelen állása. Budapesti Szemle, 1906, CCCLVII. szám, 321-332. old. 6<J Uo., 332. old. Másutt azt javasolja Balogh, hogy a kóbor cigányok embertani vizsgálatát ki kell terjeszteni a gyerekekre és a fiatalkorúakra. Balogh Jenő: Fiatalkorúak és büntetőjog. Athenaeum. Bp., 1909.76. old. 70 Hajós Lajos jogász ugyan elvetette a született bűnöző tant, de Lombrosóban mint abban a tudósban, aki a tettes tanulmányozását állította a bűnözés okait kutató tudományos vizsgálódások középpontjába, a modern kriminológia megteremtőjét látta. Hajós Lajos: Lombroso. Jogállam, 1909. 706-709. old. Hasonló álláspontra helyezkedett Vámbéry Rusztem, és ugyanezt a véleményt hangoztatta a politikus-szociológus Rónai Zoltán is. Rónai Zoltán: Cesare Lombroso anthroposzociológiája. Huszadik Század, 1909. II. 453-463. old. Uő: Lombroso és a kriminológia. Jogtudományi Közlöny, 1909. 378-380. old. 71 SomIó Bódog: Jogbölcseleti előadásai II. A büntetőjog bölcselete. Sonnenfeld Adolf, Kolozsvár, 1906.
