A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón

dául a majmoknál is megfigyelhető — rend­ellenesen rövid. A gyújtogató agyának elemzése első olvasásra meglehetősen ne­hezen értelmezhető megállapításra készte­ti Lanfenauert: „Betegünk ugyan nem go­nosztevő, de idióta, ki életében sok kátt okozott; zárkózott, rosszra hajlandó jellem, egy valódi gonosztevő typusa, kit nagyobb szerencsétlenségek elkövetésétől csakis intézeti tartózkodása tartott vissza". 66 Azaz, V. J. ugyan jogi értelemben nem vál­hatott valódi bűnözővé, hiszen nem állt módjában, biológiailag azonban megteste­sítette ezt a típust: született gonosztevő volt. Az elmeotvos - tudós társaihoz hason­lóan - elmulasztja felfedezését a nemzet­közi kutatásokkal egybevetni. Ugy tűnik, mintha a természettudóso­kat hallgatólagos egyezmény tartotta volna vissza véleményük egyértelmű kifejtésé­től, attól, hogy saját kétdésfeltevéseikre és eredményeikre reflektáljanak. Az egyértel­műség hiánya nemcsak a kutató orvosokra jellemző magatartás. /V bűnözéssel foglal­kozó, a bűnözés okait megfejteni szándé­kozó jogászok és ktiminológusok többsége hasonló stratégiát választ. Általában távol­ságtartóan kezelik a pozitív kriminológiai iskola tanításait, gyakran hevesen bírálják Lombroso munkásságát, de az éles kritika ellenére mégsem számolnak le a biológiai determinizmus tételével, éppen ellenke­zőleg. A „rejtőzködő szöveg" illusztris példája Irk Albert jogász-kriminológus Kriminológia I. Kriminalaelológia címmel 1912-ben közre­adott értekezése, amely — egyébként Magyarországon először - ismerteti és rendszerezi az egyes kriminológiai elméle­teket és a legfőbb irányzatokat. 67 Irk kime­rítően, 150 oldalnyi terjedelemben foglal­kozik a kriminalitás biológiai tényezőivel, részletesen felsorolja a legismertebb ktaniometriai mérési adatokat, a bűnözők koponyájának és egyéb testrészeinek jel­legzetességeit. Sokszor kritizálja Lombro­sót, de még ennél is gyakrabban idézi ­mindenféle kommentár nélkül. Az olvasó­nak időnként óhatatlanul is az a benyomá­sa, hogy valójában nem kritikai ismertetést, hanem a Bűnöző ember-x. tartja a kezében. A hosszadalmas és tüzetes kriminálantropo­lógiai áttekintést rövid reflexió követi, amelyben a szerző végre tisztázni próbálja a bűnözők biológiai meghatározottságával kapcsolatos álláspontját. Itt határozottan 65 Lanfenauer Károly: A gonosztevők agyfelületének alkatáról. Orvosi Hetilap, Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan (melléklet). 1881,1. sz., 1-5. old. Lanfenauer emellett-megvalósítva Török „nemzeti programját" - a magyar nemzet középagysúlyának megállapításával kísérletezett. Azt találta, hogy azok a külföldi kollégái, akik hasonló feladatra vállalkoztak, túlságosan kevés adatot gyűjtöttek össze, és emiatt helytelen következtetésekre jutottak. J. B. Davis angol antropológus pedig cigányokkal vegyesen mérte meg a magyar agyakat, ezért szerepeltek nála a magyarok a Monarchia népei között a dicstelen utolsó helyen. Az orvost emellett élénken foglalkoztatta a mikrokefália jelensége. Egy 11 éves mikrokefál kislányban atavisztikus jellegzetességeket azonosított: „Egészében véve koponyája hasonlít egy anthropoid majoméhoz, s fülei kissé hegyesek, mely jelre mint állatias typusra Darwin igen nagy súlyt fektet". Lanfenauer Károly: A microcephallusokról. Orvosi Hetilap, 1881.2. sz. 33-37. old. 66 Uo., 3. old. 67 Irk Albert: Kriminológia I. Kriminálaetológia, A bűntett fizikai, embertani és társadalmi tényezői. Politzer Zsigmond és fia, Bp., 1912.

Next

/
Oldalképek
Tartalom