A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A BŰNÖSÖK METAFORÁI - MÁTAY MÓNIKA: Agycentizők a századfordulón
jegyekben is kimutatható, már tisztában kellett lennie az „új olasz tudomány" etedményeivel. Ha máshonnét nem, a sajtóból biztosan értesült az itáliai fejleményekről. 36 Mégsem foglalt állást Lombroso tanaival kapcsolatban. Lenhossék ingázása a különböző tudományos felfogások között szimptomatikusnak bizonyult. Magyarországi orvosok, jogászok és kriminológusok egész sora járta az anatómus útját. Ezért a bűnözés okait firtató századfordulós irodalom gyakran kaotikus, kusza és tétova, olyan szövegekből áll, amelyekben a szerzők mintha időről időre változtatnák a véleményüket, vagy nem tudnák eldönteni, hogy elfogadják vagy elvessék a pozitív iskola eredményeit, a született bűnöző, illetve a bűnöző típus tanát. A kérdéssel foglalkozó szakemberek többsége „rejtőzködő szövegeket" állított elő, arra tötekedve, hog)' lehetőleg elkerülje az egyenes véleménynyilvánítást. A bizonytalankodókkal vagy a szándékosan kétértelműén fogalmazókkal ellentétben a nemzetközi antropológus bcfkckbc bejáratos Török Aurél egyértelműen és világosan beszél - legalábbis első látásra. Előadásának, amely 1906-ban A Lombroso-féle bűnügyi embertan alapeszméjéről címmel írásban is megjelent, különös jelentőséget adott, hogy megtattására a Jogászegyletben került sor. Török meghívásának hátterében a büntető törvénykönyv reformjának előkészítése állt: a jogászok tudni akarták, hogyan vélekedik a homo criminalis-ról, milyen verdiktet mond Lombroso elméletéről a legszakavatottabb magyar antropológus. A Lenhossék Józsefnél egy generációval fiatalabb Tötök Aurél számára az antropológia nem csupán az orvosi karrier késői szakaszában vonzónak tűnő kalandozás volt, hiszen fiatal korától fogva életcélul tűzte ki az új tudomány művelését, méghozzá cg)' véletlen epizódnak köszönhetően. 38 Az 1878-as párizsi világkiállításon megütközve látta, hog)' Motitz Benedikt „igazi magyar típus" felirattal bűnözőkoponyákat küldött az embcftani tárlatra. Amikor Brocánál, a tárlat igazgatójánál tiltakozott a méltánytalanság miatt, a francia antropológus azt válaszolta: ha ennyire foglalkoztatja a kérdés, derítse fel az autentikus magyar jellemzőket és küldjön hiteles példányokat. Török megfogadta a tanácsot, s olyan gyorsan és sikeresen képezte át magát antropológussá, hogy 1881-ben, amikor Trcfort Ágoston közoktatási és vallásügyi miniszter a költségvetési keretből a 1885-ben, a Végh-gyilkosság idején Lenhossék már tüdőbetegségben szenvedett, de még aktívan dolgozott. Ennek ellenére a korabeli sajtó nem említi a nevét azok között az orvosok között, akik a gyilkos, Balentics Imre boncolásában és agyának vizsgálatában részt vettek. Török Aurél: A Lombroso-féle bűnügyi embertan alapeszméjéről. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bp., 1906. Az előadás szövege A bűnügyi embertanról címmel Szladits Károly szerkesztésében megjelent a Magyar Jogászegyleti értekezésekben (Franklin, Bp., 1 906). A két szövegváltozat kevéssé különbözik egymástól. 58 Életrajzáról lásd: Bartucz Lajos: Török Aurél és a magyar antropológia. Természettudományi Közlöny, 1932.19-20. szám, 457-461. old. Uő: A „kraniológia pesti reformátora". Török Aurél születésének 100 éves évfordulójára. Természettudományi Közlöny, 1942. február, 33-40. old., Uő: Török Aurél és a magyar fajkutatás. Délvidéki Szemle, 1942.1-2. szám, 1-6. old.
