A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - VARGHA DÓRA: A bűn medikalizálása

kosnál, valamint az ifjúságot kell felvilágo­123 sítani a nemi betegségek megelőzéséről. A magyar orvosi irodalomban szinte csak érintőlegesen jelenik meg a Marschalkó ál­tal említett abolicionizmus, azaz a szabá­lyozás ellen irányuló mozgalom. A szerzők többsége csupán nagy vonalakban ismerte­ti a mozgalom létezését, és rögtön el is veti javaslatait. Weiss Emil például a követke­zőképpen tét ki az abolícióra: „Ha humá­nus szempontból az utóbbi irányzat köve­tőinekvolna egyes olyan álláspontjuk, mely figyelmet érdemelne, de mert ezen reform hivei túlzásokat is követelnek, női teljes egyenjogúsítást (?!) stb. főleg pedig mert közegészségügyi szempontból káros vissza­esést jelentene, ezokból további részlete­zésüket itt el mellőzzük" 124 Az abolicionista mozgalom Angliában bontakozott ki a Fertőző Betegségekről szóló törvénnyel ( 1864—1886) 125 szemben, és elsősorban a Nemzeti Nőszövetség egyik alapítójához, Josephine Butlerhez köthető. A mozgalom neve tudatos utalás az amerikai fekete rabszolgaság elleni küz­delemre - a prostitúciót fehér rabszolga­ságnak tekintették. 126 Mivel Angliában a prostitúciót törvénnyel, nem pedig rende­letekkel szabályozták, ez lehetőséget biz­tosított a törvény elfogadását megelőző tár­sadalmi párbeszédre. Ez volt az első fontosabb közügy, mely a nőket is érintet­te, és a vitákban a nők is felszólaltak. Az általános kifogások - a törvény legalizálja a 123 Marschalkó Tamás: I. m. 121 Weiss Emil: I. m., 23. old. 125 Walkowitz, Judith Fi.: Prostitution and Victorian Society. Women, class and the state. Cambridge University Press, New York, 1980.1-9. old. 126 Miklóssy János: I. m, 7. old. prostitúciót, a rendszer nem nyújt haté­kony védelmet a betegség ellen - mellett az áldozatnak tekintett prostituált igazság­talan megbüntetése és a vizsgálatok meg­alázó módja ellen tiltakoztak. Mary • » 128 Spongberg kutatásai szetint azonban a prostitúciót övező élénk vitában a prostitu­áltat mindkét tábor, a szabályozás hívei és a módszer bírálói egyaránt a szifdisz szinoni­májának tattották. A magyarországi forrásokban nem talál­tam olyan érvelést, mely a prostitúció sza­bályozása ellen irányult volna; leginkább annak finomítására, megváltoztatásáfa vagy szigorúbbá tételére születtek javaslatok. A feminista nőmozgalom Budapesten vissza­fogott volt, leginkább a botrányos rendőr­ségi intézkedésekre helyezték a hangsúlyt (például a tisztességes nők inzultálása tit­kos prostituáltak felkutatása során), ugyan­akkor nem kérdőjelezték meg a szabályo­.., - , , • , , 129 zas szükségességet vagy jogosságát. A prostitúció szabályozásának módja és állandó, közvetlen felügyelete nem magya­rázható egyszerűen egészségügyi okokkal, a probléma sokkal bonyolultabb. A házassá­gon kívüli, üzleti alapú szex, mely fenyege­ti a családot és a következő nemzedéket, a társadalmi test csatornája, a szükséges rossz és a prostituált teste mint a fertőzés szimbóluma mind jelen vannak az egész­ségügyi érveket szolgáltató orvosi iroda­lomban. A prostituált testének kontrollálá­sa ugyanakkor megakadályozta, hogy a 127 Sigsworth, E. M. - Wyke, T. J.: I. m. 128 Spongberg, Mary, I. m, 61-103. old. 129 Zimmermann, Susan: Nemiség, tisztesség és szegénység. A nőkkel és prostitúcióval kapcsolatos vita és politika Bécsben és Budapesten a századfordulón. Rubicon, 1998/6. 44-48. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom