A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - VARGHA DÓRA: A bűn medikalizálása

tője. A prostituált nemcsak hordozza és terjeszti a betegségeket, de tossz erkölcse­ivel megfertőzheti a társadalom tisztessé­ges csoportjait. A prostituáltat ezért el kell különíteni: „... azt kívánja a társadalmi tisztesség, hogy a prostituált nőket ­épugy, mint a fertőző betegeket - a mennyite lehetséges, elkülönítsük, s hogy más tisztességes nők rovására ne vegyül­hessenek bele a társaságba, s ne legyen al­kalmuk a még romlatlanok megmételyczé­. „ 87 sere . A német származású orvos, Müller köz­vetlen és egyszctű kapcsolatot lát a prosti­tuált teste és a nemi betegség között. Úgy véli, hogy a szifilisz egyetlen okra a prostitú­cióra vezethető vissza. Sommásan vonja le a következtetést: ha nem volna prostitúció, akkor a szifilisz sem létezne. Róna Sámuel budapesti magántanár és Rókus kórházi or­vos szerint minden kéjnőt gyanúsnak kell tartani kankó szempontjából, „mert kevés * « • r s ti 88 A * kéj nő létezik kankó nélkül . Az indoklás­ban tehát nem patológiai következtetést vagy tudományos érvelést találunk, hanem egy olyan alapfeltevést, amelyet az orvos természetesnek tekint. Dr. Pándy Kálmán csendőröknek itt könyvecskéjében a fertő­zöttség feltételezését a prostituáltakon kí­vül kiterjeszti minden olyan note is, akik egynél több férfival létesítenek nemi kap­csolatot: „kankója minden szabad leánynak, minden magát több embernek odaadó asszonynak is van" 89 . A szifiliszt illetően ár­nyalatnyi különbséget tesz a két kategória 87 Molnár Lajos: I. m. 88 Róna Sámuel: I. m. 8<J Pándy Kálmán: A szeszesitalokról és nemi betegségekről. Franklin, Bp., 1907. 96. old. között: „... minden szabad leánynak van, minden magát más férfinak is odaadó leány­nak lehet syphilise". 90 Pándy szerint a szifi­liszt kifejezetten a nőktől kapják el a férfiak, s ebből a szempontból a házas, de korábban kicsapongó életet élt asszonyok ugyanolyan veszélyfotrást jelentenek, mint a prostituál­tak. A prostituált teste és a fizikai veszélyez­tetés szoros összefonódását hangsúlyozza Baráth Ferenc is. Értekezésében egyen­lőségjelet tesz a prostitúció és a betegség közé: „Mindazon betegségek közt, me­lyekkel az emberiség meg van verve, a prostitutió, azt hiszszük, a leg­rosszi ibb... M * Olv an ragályként jeleníti meg, „melynekcsatornái oly titkosakés tá­madásai oly végzetesek, hogy senki sem érezheti magát biztonságban ellene." 93 Az orvosi irodalom a prostitúciót egyértelmű­en azonosítja a betegséggel, a fertőzéssel és a fizikai veszélyeztetéssel. Mint fentebb már szóba került, a nemi betegségekkel foglalkozó orvosi szakköny­vek jó része - mind az oktatásra szánt, orvo­soknak készülő, mind a szélesebb rétege­ket célzó, felvilágosító irodalom - a betegség és az alkalmazott gyógymódok tárgyalása előtt hosszú bekezdéseket szen­tel a betegség eredetének. Ez a betegség­történeti összegzés minden esetben egyenlő a prostitúció történetének átte­kintésével. A nemi betegségeket a 19. szá­zadi otvostudományban egyértelműen a prostitúcióval hozzák összefüggésbe. 90 Pándy Kálmán: I. m, 102. old. 91 Baráth Ferenc: I. m. 92 Baráth Ferenc: I. m. 1. old. 93 Baráth Ferenc: I. m., 3. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom