A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - VARGHA DÓRA: A bűn medikalizálása

pest ritkábban mutat eltéréseket, ezért a nők mind testileg, mind szellemileg monoton és uniform jellegűek, ami alacsonyrendűségük és gyengeségük bizonyítéka. A biológiai determinizmus természetesen nem volt egyeduralkodó a kor elméletei között. Lombrosót már saját kottátsai is kritizálták, legfőképpen elméleteinek megalapozatlansága miatt. Ugyanakkor kollégái osztották a nő szervi adottságokból következő alárendeltségének tételét, és a támadások is inkább a bűnöző férfi testfelépítésére vonatkozó elemzését érték. Munkáinak magyarországi recepciója igen változatos: míg az Orvosi Hetilap egy 1890-es számában az olasz antropológust „geniális buvár"-nak titulálja a recenzens, J addig Török Aurél kritizálja módszereit és tanait, ám elismeri annak jelentőségét, hogy Lombroso beemelte a témát a tudományos diskurzusba.

76 Ennek ellenére a női bűnözőkre vonatkozó adatgyűjtés divatja az 1890-es évek kriminálantropológiai kutatáshulláma után lehanyatlott.

77 A bűnözés biológiai magyarázataival párhuzamosan a tudósok kidolgozták a környezeti determinizmus elméletét, mely szerint az ember nem születik bűnözőnek, hanem a körülmények hatására válik azzá. A biológiai determinizmust főképp az olasz iskola képviselte, míg a társadalmi meghatározottság tézisét elsősorban a francia kutatók vallották. A medikalizáció és a bűnözés környezeti (társadalmi) magyarázatai azétt tudtak egyidejűleg fejlődni, mert az őket átitató tudományos hagyomány inkább összehangolta, mintsem ütköztette őket. Az öröklés és származás koncepciója, valamint a degeneráció elmélete tette lehetővé ezt az egyeztetést. A társadalmi és biológiai determinizmus együttes jelenlétét fedezhetjük fel a magyar orvosi diskurzusban is. A prostituált motivációinak feltérképezésekor egyaránt felmerültek a körülmények (nyomor, csábítás stb.) és a prostituált élvhajhász természete. A 18. századtól fokozatosan elterjedt az a felfogás, hogy a társadalom jövője és gazdagsága szoros összefüggésben áll polgárainak számával és egészségi állapotukkal; megjelenik az erőforrásként, munkaerőként felfogott népesség fogalma.

80 A nemzet sorsa tagjainak szexuális magatattásától függ, amelynek nemcsak erkölcsi, de biológiai következményei is meghatározóak. A nemzetté válás és annak megőrzésére irányuló törekvés, valamint az ezzel kapcsolatos félelmek magyarázhatják a 19. századi degenerációs, a biológiai determinista és a kriminálantropológia elméletek burjánzását. 73 Horn, David G.: l.m., 117. old. 7i Horn, David G.: I. m., 53. old. 75 Der Verbrecher von C. Lombroso. Könyvismertetés, n. n. Orvosi Hetilap, 1890/22. 260-261. old. 76 Török Aurél: A Lombroso-féle bűnügyi embertan alapeszméjéről. Kir. Magy. Természettudományi társulat, Bp., 1906. 77 Gibson, Mary: I. m,. 87. old. 78 Horn, David G.: I. m. 79 Nye, Robert A.: Crime, madness and politics. The medical concept ot national decline. Princeton University Press, Princeton, 1984. so Foucault, Michel: A szexualitás története. A tudás akarása. Atlantisz Könyvkiadó, Bp., 1 996. 28. old.