A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - VARGHA DÓRA: A bűn medikalizálása

kodott abban a tekintetben, hogy minden nőből hiányzik-e a szexuális vágy, részesül­nek-e a nők szexuális élvezetben, vagy sem. Róna Sámuel bujakórtani orvos sze­rint „a nő még egyénisége, nevelése folytán is a passivitas képviselője". 17 Ehhez hason­ló véleményeket találhatunk angol forrá­sokban is. William Acton, a Magyarorszá­gon is ismert angol otvos úgy véli, hogy az esetek többségében a szexuális késztetés a nőben legfeljebb lappangó állapotban van jelen, és még ha felébred is, a férfiéhoz ké­pest nagyon lanyha. 18 A prostituáltakat és a házasságon kívül nemi kapcsolatot létesítőket a házas asszo­nyoktól eltérő módon ítélték meg. A pros­tituált teste az abnormális élvezetek tere ­ez állítja szembe a tisztességes nőkkel, akiknek testét a tennékenység és a passzi­vitás jellemzi. Ez a különbség a külsősé­gekben is megjelenik, azonnal felismerhe­tővé teszi a két, egymástól élesen elválasztott kategótiát. Molnár Lajos ál­lamrendőrségi tisztviselő az erkölcs és köz­egészségügy összefüggéseiről értekező munkájában megállapítja, hogy külső je­gyek alapján egyértelmű következtetése­ket lehet levonni a női erkölcsről: „A nyil­vános prostituált nő magatartása, modora, viselkedése, megjelenése, s öltözködése teljesen elüt a tisztességes nőétől, úgyan­nyira, hogy nagyon kevés jártassággal kell valakinek birnia, hogy a prostituált nőt rög­tön fel ne ismerje." 19 A szerző ennél is to­17 Róna Sámuel: A buja vagy nemi betegségek. Magyar orvosi könyvkiadó társulat, Bp., 1893. is Sigsworth, E. M. - Wyke, T. J.: Prostitúció és nemi betegségek a Viktória-korban. In: Léderer Pál (szerk.): A nyilvánvaló nők. Új Mandátum, Bp., 1999.138-163. old. vább megy, amikor úgy véli, hogy az erköl­csi állapot nemcsak a külső megjelenésre, hanem alapvető fizikai adottságokra is köz­vetlen hatással van. Az erkölcsi romlás egy­ben fizikai romlást is jelent, mert a beteg testnek és léleknek egyetlen célja van: má­sokat pusztulásba vinni. A prostituáltnak bizonyos esetekben nem is szükséges ténylegesen betegnek lennie ahhoz, hogy másokat megfettőzzön. Matschalkó Tamás, a kolozsvári egyetem bőr- és bujakórtan tanárának a laikus kö­zönség számára írt könyve ismerteti az úgy­nevezett közvetett fertőzés módját: „Köz­vetett fertőzés tötténhet nemi közösülés­nél is, oly módon, mint ezt már a kankőnál említettük, hogy t. i. egy syphilises egyén közösül egy egészséges nővel; a nő egészsé­ges maradhat, de az utána jövő másik férfiú esetleg syphilist kap". A prostituált teste tartályként funkcionál - ő ugyan tünet­mentes marad, de teste közvetítésével ad­ják át a betegséget a férfiak egymásnak. Más vélemények szerint a prostituált életmódja és erkölcsi megítélése nem fel­tétlenül vezet fizikai romlásához. Baráth Ferenc Actont idézi, aki úgy véli, hogy a prostituált teste kifejezetten ellenállóbb a betegségekkel szemben, mint a tisztessé­ges nőé, mivel a prostituáltak többet van­nak szabad levegőn, jól öltözködnek, és ke­veset dolgoznak. 21 Ez a teória tagadja azt az elterjedt feltételezést, hogy a különböző férfiakkal történt számos nemi aktus clvál­1!) Molnár Lajos: Az erkölcsök, a közegészség és a prostitutió. Bp., 1899. 6. old. 20 Marschalkó Tamás: I. m. 54. old. 21 Baráth Ferenc: A prostitutió befolyása a közegészségi állapotra. Atheneum, Pest, 1872. 15-16. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom