A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A BŰNÖSÖK METAFORÁI - VARGHA DÓRA: A bűn medikalizálása

társadalom cs család erkölcsét megőrizze. Ugyanez a test potenciális veszélyforrást is jelent, mind erkölcsi, mind pedig egészségügyi szempontból - a fizikai és lelki romlottság, rothadás megtestesítője. Ennek a kettősségnek visszatérő megjelenítését a csatorna metaforája tükrözi: bűzös és egészségtelen, ámde szükséges és szabályozni való dolog - betegségeket terjeszt, de nélküle mindent elbontana a szenny.

0 A jogban ugyanezt a kettős látásmódot fedezhetjük fel: a szabályrendeletek

6 legalizálták a szükségesnek tartott prostitúciót, ám mindezt a társadalomtól elszigetelve, rendőri és orvosi ellenőrzés alatt tartva kívánták megvalósítani, hogy az ezzel járó erkölcsi és egészségügyi veszélyt meggátolják.

7 Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a prostituált testének különböző orvosi értelmezéseit, valamint azt, hogy az orvostudományt hogyan befolyásolták a kulturális előfeltevések, a tátsadalmi és erkölcsi kódok. A prostituált teste A prostituált teste a tisztességes női testhez képest eltérő jelentéstartalmakat hordozott. Míg az „általános női testet" legin4 Fényes László: A társadalom és a nemi kérdés. Molnárok Lapja könyvnyomdája, Bp., 1907. 5 Corbin, Alain: Commercial sexuality in nineteenth-century France: System of images and regulations. In: Gallagher, Catherine - Laqueur, Thomas (szerk): The making of the modern body. Sexuality and society in the nineteenth century. University of California Press, Berkeley, 1987. 6 Forrai Judit: A budapesti prostitúció szabályozásának története 1820-1926. Kandidátusi disszertáció. Bp., 1994. kább passzivitással és az anyasággal jellemezték, a prostituált teste mindennek az ellentétét jelentette. A prostituálthoz az eredendő vétkesség, az erkölcstelenség és aktív szexualitás fogalmai kötődtek. A 19. századi gondolkodás a prostituáltat és az erényes nőt nemcsak erkölcsössége alapján különböztette meg, hanem az előbbit fertőzött és veszélyes testként állította szembe a tiszta és egészséges testtel. A meddőség A tisztességes, termékeny női testtel ellentétben a prostituáltakat sokszot meddőnek képzelték.

9 Ezt a jelenséget a nagyszámú közösülés miatti kóros elváltozásokkal magyarázták. Marschalkó Tamás szerint a prostituáltak gyakorlatilag mindannyian méhkankóban szenvednek a számos nemi kapcsolat következtében, ez okozza meddőségüket: „A méhkankónak sterilitást okozó hatása magyarázza meg különben azt is, hogy pl. a prostituált nőnek aránylag oly ritkán születik gyermeke, pedig elég alkalma lenne, hogy megtermékenyitessék".

10 Más, ritkábban felbukkanó elképzelések szerint a prostituált erkölcstelen életet folytat, nem szeteti azt, akivel nemi kap? Mátay Mónika: Egy prostituált lemészárlása: a Város, a Nő és a Bűnöző. Médiakutató, 2003/3. 7-29. old. 8 Smart, Carol: Széttagolt testek és rakoncátlan szexualitás. A reprodukció és a szexualitás szabályozása a tizenkilencedik században. In: Tóth László (szerk):/! szex. Szociológia és társadalomtörténet. Szöveggyűjtemény 1. Új Mandátum, Bp„ 1996. 212-231. old. g Lafferton Emese: I. m., 37-41. old. io Marschalkó Tamás: I. m., 37. old.