A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

A LÁTHATÓ BŰN - BOGDÁN MELINDA: A rabosító fénykép

A fényképezés ellen tiltakozó letartóztatott 1910 Reprodukció: Tolnai Világlapja „.. .kibújt az objektivitás kritériumai alól... " A gyanúsított es a fényképen ábrázolt személy azonosságának bizonyításához gyakran nem volt elegendő a képmás hasonlósága (nyers, retus nélküli valósághűségre törekvése ellenére sem). A fénykép, mint a legtöbb alkalmazási területén, itt is kibújt az objektivitás kritériumai alól, önmagában nem felelt meg az elváfásoknak. A képmás mellett szükség volt a testre mint bizonyítékra. Ezt a célt szolgálta a testrészek egyediségének feltérképezése és a test mérhetővé tétele. Az azonosításta alkalmas testrészek között az ujjlenyomatok mellett elsőként szerepelt a fülek analízise.

37 A bűnügyi múzeum egyik tablóján láthatták az érdeklődők a fülfajták szetint csoportosított 51 ' * 38 „rovott múltú emberek arcképeit. A test arányainak mérését — amelyhez speciális eszközöket készítettek - nem csupán a kriminalisztikában, hanem az antropológiában is használták.

39 A test instrumentális megfigyelések középpontjába került. Számszerűsítését, a testméretek pontos megállapítását mutatja például az az 1905-ös fénykép, amely a következő képfelitattal jelent meg: „Elfogtak egy többször büntetett csavargót. 'Tagadta, hogy a fénykép, amelyet fölmutattak előtte, őt áb37 Frizot Berti Ilont idézi: „A fülek ugyanis a születéstől kezdve nem változnak, nem fogékonyak a szociális befolyásokra és a nevelésre." Frizot, Michel: I. m., 264. old. 38 Tábori Kornél: I. m., 300. old. 39 A műszerekkel beállított és méretrácsként szolgáló háttér előtt készített antropológiai fotókra jó például szolgálnak M. V. Portmannak az Andaman szigeteken 1890 körül készült felvételei. Lásd: Favrod, Charles-Henri: Étranges Étrangers. Photographie et exotisme, 1850-1910. Centre National de la Photographie, Paris, 1989. 33. és 34. kép.