A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A LÁTHATÓ BŰN - ALBERTINI BÉLA: Az első magyar „szociofotó" album
ben készítik el, úgy hogy az úri család nem is tudja, hogy azután a gyereke honnan kap meg bizonyos betegségeket. Pedig napokon át egy ilyen munkáscsalád egészségtelen lakásában készítettékezeket a cikkeket és ennek révén lett megfettőzve a család. A koalíciós kormány idejében, Wekerle alatt történtek intézkedések a lakásínség és a lakásuzsora megszüntetése iránt, de ezek korántsem elegendők arra, hogy a hiányokon segítsenek, és hogy a nagy bajokra való tekintettel kielégítők legyenek. Mi a lakásínség tekintetében ezt a bajt nemcsak a fővárosban konstatáljuk, megvan ez a vidéki nagyobb városokban is, sőt a mezővárosokban is, speciálisan vannak az országnak olyan helyei, ahol akárhányszor a legnagyobb jóindulattal sem lehet lakást kapni. Budapesten fennáll még az a borzasztó anomália is, hogy a munkásosztálynál a háziurak és házmesterek kérdés tárgyává teszik a gyermekek számát is. Magamnak volt egy esetem, amikor egy általam jól ismert munkáscsalád egy évtized óta a legnagyobb boldogságban, megelégedésben élt együtt, és kénytelen volt a családi köteléket megszakítani, mert hat gyerekük volt és nem voltak képesek Budapesten anyagi erejüknek megfelelő összegű bérért lakást kapni, ugyanis azzal az indoklással tagadták meg a lakásnak számukra való bérbeadását, hogy az ilyen, hat gyermekkel megáldott család nagyon rongálja a lakást. (Zajbalról.) Nagyon kívánatos volna, hogy a társadalom felsőbb rétegeit, a lakáskérdésben intézkedni hivatott köröket és elsősorban a háziurakat áthassa az a szociális érzék, amely arra késztetné őket, hogy ne tisztán a haszonkeresés által vezettessék magukat, hanem művelt és vagyonos tátsadalmakhoz méltóan megértsék, tudják és étezzék azt, hogy az alsóbb néposztályok lakásviszonyinak rendezésére fotdított minden áldozat tulajdonképpen egy biztosítási összeg, amelyet a társadalom egészségügyi állapotainak szanálására, a közegészség fenntartására és megóvására fizet. (Altalános helyeslés.) Nagyon jól tudom, hogy ez elsősotban a városoknak feladata, de mindenesetre a kormánynak kell példát mutatnia és módot kall adnia arra, mindenféle könnyítések útján, a szabályrendeletek esetleges módosításával és más-más úton, esetleg segélyekkel is, hogy a városok e kötelezettségüknek minél inkább eleget tehessenek. Nagyon kérem tehát, hogy e kérvényeket is pártolókig adjuk ki a t. kormánynak, mert azt hiszem, hogy igen nagy szociális bajon fogunk segíthetni, ha a kormány a ház határozatához képest a lehető legnagyobb eréllyel fogja az ügyet, a lakásszükség és lakásuzsora elleni küzdelmet kezébe venni. (Helyeslés bal felől.) [Az 1910-1915. évi országgyűlés képviselőházának noplójo. Hiteles kiadás. Athenaeum ny., Bp., 1910-1 918., 6.52-54. old.)
