A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)
A LÁTHATÓ BŰN - ALBERTINI BÉLA: Az első magyar „szociofotó" album
nek itt); a Dagály utcai Lepsik-ház (amely már a világháborút megelőzően is a szociális gondok tipikus helyszíne volt), Uj-Tripolisz (kislakásos telep a XIII. kerületben, ez 1912-ben épült több száz egyszobás és néhány kétszobás lakással), a Bem utca 42. (százház-telep), valamint a 8 tefá nia gyetmekkórház. 25 Ugyancsak januárban Húszát ínségakciót hirdet a Keresztény Nők Táborának a Vigadóban tartott gyűlésén. 26 Tanulságos megfigyelni, hogy Huszár Károly miniszterelnöksége idején a korábban többszötösen kinyilvánított harcos antiszemitizmusától valamelyest „középre húz". (Történelmi tapasztalat: ez előtt és később is bőven ismerünk példát arra, hogy egy politikus a szélsőséges erők megnyerésére - is - játszva, eszmeileg képes igen messzire is elmenni, amíg a hatalomért küzd, ez a készség a hatalom birtokában azután visszafogottabbá válik...) Huszár szövegeinek változásában nyilvánvalóan szerepe volt annak, hogy kormányfő lett, az ország választások előtt állt, és az antant illetékesei is árgus szemekkel figyelték megnyilatkozásait. A miniszterelnök közszereplései során többnyire módot talál rá, hogy előhozza a „zsidókérdést", hozzáállásában viszont métséklődés tapasztalható. Karácsony előtt Csongrádon elmondott programbeszédében például többek között a következőket mondja: „Nem antiszemitizmust akarok csinálni, hanem kereszténységet. [Kiemelés az eredeti szövegben-A. B.] Nem akarunk szabadságában senkit megsérteni, de azt nem engedjük magunktól elvitatni, hogy nekünk jogunk van ahhoz, hogy saját fajtánkat megbecsüljük, és mindenekfölött megsegítsük. Tisztelem, becsülöm a szorgalmas zsidó polgártársaimat, akik az országban produktív munkát végeznek, de a zsidóság közül [sic!] sokan akadtak, akik az ország ezeréves fundamentumait aláásni törekedtek. Ezeknek többé nem szabad szóhoz jutni." 27 Az ínségakció Vigadóbeii rendezvényén történtekről január 20-án ezt olvashatjuk: „Az előbb elhangzott egy közbeszólás, hogy a zsidóknak módjukban volna segíteni. Kötelessége rámutatni [így Huszár] arra, hogy az eddigi adakozásból ki is vették részüket." 28 Ebben a helyzetben történik meg, hogy Huszár Károly megbízza Tábori Kornélt: készítsen írásos és fényképi dokumentumokat a budapesti szociális nyomorúságról. 25 A miniszterelnök felhívása a társadalomhoz. Feleslegeinket adjuk a nyomorgóknak! Pesti Napló, 1920. január 17. 4. old. A miniszterelnök újabb szemléje a nyomortanyákon. Pesti Napló, 1920. január 21. Shepard, Burth és Crawford amerikai metodista püspökök Huszár Károly miniszterelnökkel a pesti nyomortanyákon. Az Érdekes Újság, 1920/4. (január 22.) 30. old. A miniszterelnök az entente-missziók képviselőivel razziát tartott a pesti nyomortanyákon. Az Érdekes Újság, 1920/5. (január 29.) 21. old. Ecce homo! A miniszterelnök a békeszerződés átadásának napjaiban megmutatja a magyar nyomort az ideérkezett amerikai püspököknek. Az Érdekes Újság, 1920/5 (január 29.) 24. old. Képek a miniszterelnök nyomor-akciójáról. Az Érdekes Újság, 1920/7. (február 12.) 22. old. 26 A miniszterelnök ínségakciója - A társadalmi segítség megszervezése. -PestiNapló, 1920. január 20. 3. old. 27 Kedden döntő minisztertanács lesz. Pesti Napló, 1919. december 23.1. old. [Huszár Károly Csongrádon elmondott programbeszédéről.] 28 V. ö.: 26. sz jegyzet - A miniszterelnök ínségakciója, i. m., 3. old.
