A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

BŰNÖK ÉS SZÁMOK - HORVÁTH J. ANDRÁS: Költői látomás - főkapitányi láttamozási a „Híd-avatás" alakjai

bat, de még a hatalmas falitükröt is darabokra törve. Kiábrándultsága és kesetűsége nyomán afféle kisebb tüzérségi támadást szervezett maga ellen, hiszen „... a szoba asztalán egy fontnyi mennyiségnek megfelelő lőpor..." hevctt szétszórva; s - biztos, ami biztos - mindezen felül még jó sok rézgáliccal is teletömte zsebeit... Kézitáskájában afféle szimbolikus corpus delicti gyanánt ártó szándékú irományai szunnyadtak.

75 Az önbecsülésében végzetes kátokat elszenvedő én nihilbe menekülése persze nem lehetett csupán a felsőbb rétegek kiváltsága. Hiszen mészáros, kocsis, sírásó, sőt koldus ilyen természetű indítékaira utaló jelekkel is találkozhatunk az év eseteinek krónikájában. Püchler Emil mészárossegéd például lopás gyanújával történt letartóztatása feletti szégyenét nem volt képes elviselni, ezért tollkésével saját torkának esett.

77 Hasonló okok állhattak annak a sírásónak az önakasztása hátterében is, akinek zsebében fenyítő törvényszéki idézés lapult.

78 1876 végén erélyes intézkedéssorozat vette kezdetét a koldusok, a nyomor közterületi jelenlétének eltüntetésére, tekintettel atra, hogy „... a koldusok nagy száma már a legfelsőbb körökben is megbotránkozást okozott". A helybeli kéregetőket az alkapitányságok átadták a kerületi elöljáróságoknak, az idegen illetőségűekre pedig kitolonocolás várt.

79 Az erőteljes fellépés áldozatának tekinthetjük Vörös András 43 éves áporkai születésű, református vallású, nős (!) koldust, „ismeretes csavargó"-t, akit egy nap kétszer is kóterbe vágtak, s aki azzal tiltakozott a rendőrségi zaklatás ellen, hogy a fertály órára másfelé néző fogdmegek figyelmetlenségét kihasználva, a helyzet iróniájaként nyakkendőjére akasztotta fel magát zárkájában. A valóság víziója - a vízió valósága Arany János vízióját az utókor nagyjából egységesen mint a kapitalista átalakulás morális defektusokat generáló értékvesztésének nagyvárosi jelenségcsokrát értékelte, s fogadta el hitelesnek. Az egykori valóság tényszerű adatainak ismeretében a nagy klasszikusunk által bemutatott kép jobbára „reálisnak" tekinthető-ha helytálló egyáltalán egy művészi alkotással kapcsolatosan megfogalmazni „efféle kezdetleges igényt". Azt is hozzá kell tennünk azonban, hogy figyelemre méltó eltéréseket is regisztrálhatunk Arany szemléletmódja és a felsorakoztatott karakterfiguták tipizált konfliktusesetei, valamint a valóságos élethelyzetek nyomán kialakult öndestrukciós késztetés jellemző motivációi és alakváltozatai között. 75 BFL VI.1 .b. 1877. október 12-ei főkapitányi napijelentés. 76 Fukuyama, Francis: A történelem vége és az utolsó ember. Európa, Bp., 1994. 265. skk. 77 BFL VI.1 .b. 1877. január 4-ei főkapitányi napijelentés. 78 BFL VI.1 .b. 1877. december 7-ei főkapitányi napijelentés. 79 BFL VI.1 .b. 1558/1876. fk. alapsz.: 24.692. fk. ikt. sz. so BFL VI.1 .b. 1877. szeptember 3-ai főkapitányi napijelentés.