A bűnös Budapest - Budapesti Negyed 47-48. (2005. tavasz-nyár)

HÍREK ES RÉMHÍREK - BUZINKAY GÉZA: A bűnügyi hír, a riporter és a rendőr

tárháza után a riporterrel megjelent az újság mint szórakozás. A fordulat nem elhatározás kérdése volt, nem megtervezett üzleti fogás, hanem szükségszerűség, amely abból fakadt, hogy a magyar sajtó is eljutott arra a fejlődési állomásra, amelyen a nemzeti hivatás önfeláldozó szolgálatát fel kellett váltani az üzleti racionalitással, különben működésképtelen lett volna a sajtó. Kétféle úton indultak el a fordulat idejét felismerő kiadó-laptulajdonosok. Az egyik út Wodianer Fülöp kiadó-nyomdatulajdonos nevéhez kapcsolható, aki a Budapest című képes politikai napilap (1877), majd a Kis Újság című szintén képes politikai napilap (1887) megindításával formailag és cikkeinek stílusát tekintve „néplapokat" teremtett meg, amelyek nagyon olcsók voltak, a nyugat-európai tömegsajtó mintájára illusztrációkkal kísérték fontosabb cikkeiket, ezzel is újabb közönségréteg megnyerését remélve, olyan olvasókét, akiknek a szöveg megértésében a képek segítségérc volt szükségük.

6 Ezek a lapok azonban csak hosszabb működés után alakultak valódi tömeglapokká, mert Wodianer abból a feltevésből indult ki, hogy Kossuth Lajos nevének és politikai eszméinek varázsával tömegeket tud megnyerni olvasóul.

7 Ez azonban tévedés volt az 1870-80-as években, olyasféle archaikus 4 M. Schudson kettős modellt állított fel az 1890-es években végbement amerikai sajtóíorradalom értelmezésére: Journalism as Entertainment: Joseph Pulitzer and the New York World", illetve a Journalism as Information: The Rise of the New York Times" típusait. Schudson, Michael: Discovering the News. A Social History ol American Newspapers. Basic Books, New York, 1973. Chapter 3. 5 Ebben az összefüggésben mutatja be - az egyébként a magyar tömegsajtónak is mintaképül elvárást fejezett ki a sajtóval szemben, amely csak visszafelé, a reformkori magyar hírlapokhoz kötődött, de nem nyitott utat a modern napisajtó megtetemtése felé. Másként tekintett a sajtóra a LégrádyTestvérek nyomda és kiadótulajdonosok egyike, Légrády Károly a Pesti Hírlap megalapításakor. A lap mutatványszáma 1878 karácsonyára jelent meg. A feltámasztott újságcímből látható, hogy Légrády is Kossuthhoz fordult, rá hivatkozott — de csak a címadással. O már nem kívánta nevelni vagy vezetni közönségét, hanem a jó kereskedő mozdulatával az olvasó felé fordult és azt mondta, hogy azt adja, amit tőle a közönség elvár. „A 'Pesti Hírlap' ...nagy és érezhető hézagot fog betölteni a magyar napisajtóban: a valódi közvélemény visszhangja lesz - ígérte a programcikk - [eredeti kiemelés - B.G.]..."

8 Az örökéletű bűnügy A hírlap jellegét illető szemléleti fordulat előtt már régóta az újság szerves részei voltak azok az írások, amelyek előadásmódját és a lapon belüli elhelyezését modernizálva, alkalmassá tehetők voltak arra, hogy a tömegsajtó köréjük épüljön. Az olyan bűnügyi esetek leírása, hírként történő köziészolgáló - J. Pulitzer jelentőségét Michael Schudson: I. m., 88-120. old. e A magyar sajtó története 1112. 1867-1892. Szerk.: Kosáry Domokos - Németh G. Béla. Akadémiai, Bp., 1985. 339-343. old. i Lévai Jenő: Kossuth Lajos néplapjai. A magyar újságírás hőskora, 1877-1937. S. n., S. I., 1938. a Mit akarunk? PestiHirlap, 1878. december 25. [mutatványszám] 1. old.; Buzinkay Géza: Bulvárlapok a pesti utcán. Budapesti Negyed, 1997/2-3.31-44. old.