Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században
Hilf-kert a Józsefvárosban. Ismertségüket elsősorban vendéglőiknek köszönhették. 1 Ezekben a kertekben azonban más szórakozási lehetőségekre is alkalom nyílt, az első pesti szabadtéri színielőadásra például a Skopeck-kertben került sor. 1j Nem kevesebb, mint 22 kertet sorol fel Andreas Dorffinger 1827-ben megjelent útikönyvében, 1 köztük az Orczy-kertet is. Beszámolója alapján csupán egyetlen köztulajdonban levő, úgynevezett „öffentlichet Gatten", nyilvános, tehát közkett volt Pesten, mégpedig a Városliget. Emellett még a Duna-part (amelyet azonban a pesti oldalon a pot tett kellemetlenné) 17 szolgált sétahelyül, s nem csupán az úgynevezett „elegante Welt", hanem a köznép számára is, bár térben és időben is egymástól elkülönülten: a köznép elsősorban a görög templom közelében, tehát a déli részen az úgynevezett „Schwibbogen"-nél található részét használta pihenő-, illetve ünnepnapokon, míg az északi rész az elegáns közönséget vonzotta. A sétahelyek tekintetében is inkább a budai oldalé volt az elsőség, amint az Anton Jankovits, József nádor udvari orvosának az 1830-as évekből származó, a két várost összehasonlító leírásából is kitűnik: „Pesten a promenádok kevés változatosságot nyújtanak, mivel a Városligeten kívül egyetlen olyan másik hely sincs, ahol a városlakók összegyűlhetnéu Zoltán József: Népi szórakozások a reformkori Pest-Budán. Bp., SZEK, 1975.183. old. 15 Ofner Zeitung 1799. július 15-én. In: Zoltán József: Népi szórakozások a reformkori Pest-Budán. Bp., SZEK, 1975. 183. old. 16 Dorffinger, Andreas, Joseph von: Wegweiser für Fremde und Einheimische durch die Königliche ungarische Freystadt Pest. Pest, Trattner, 1827. 318-319. old. nek. Ezétt a városban általános és élénk az igény egy árnyas promenád iránt. Buda promenádok tekintetében jóval változatosabb képet mutat." 18 Az 1820-as évektől Pest túlnőtt a régi városfalakon. A városkapukat és falakat lerombolták, utat nyitva a fejlesztésnek és modernizációnak, amelyben a József nádor vezetése alatt álló, 1808-ban életre hívott Vátosszépítő Bizottmány meghatározó szerepetjátszott. Először a város déli része fejlődött gyorsabban, kézművesek, iparosok, kereskedők városrésze jött létre. Északon a fejlődés tengelye a Király utca volt. Az élet minősége azonban nem követte ezt a nagyívű folyamatot. Az egyik gond a por 19 volt, amint arra Széchenyi István Pest-Buda fejlesztéséről írt munkája, a Buda-pesti por és sár már címében is utalt. Az 1830-as évek elejének egyéb problémáit így örökítette meg emlékirataiban Podmaniczky Frigyes: „Általában a közegészségügyi és üdülési viszonyaink Pesten az ekkori időben a lehető legalantasabb fokon álltak. Az egész Duna-part a szomszéd városok mindkét oldalán szemétlerakodásra használtatott. Hogy minő állapotban volt Duna-partunk, legjobban bizonyítja az, hogy gróf Széchenyi István két angol lova hintóstól a Diana-fürdő udvarából (...) kirohant a kapun át a Duna folyamnak s annak alacsony falazatán le, a folyam közelében felhalmozódott sze17 Schams, Franz: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungern. Pest, Hartleben, 1821. 390. old. is Jankovits, Anton: Pest und Ofen mit ihren Einwohnern. Ofen, kön ig I. ung. Universität, 1838. 162. old. 19 A por figyelemreméltó dolog: klasszikus. In: Chownitz J. F.: Humoristische Wanderungen in und um Pesth. Pesther Tageblatt 2. (1839): 1819-1821. old.
