Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók

szinót vagy olvasó egyletet hoztak létre maguknak, másutt külön zsidó kaszinók alakultak.

16 A kereskedő és képzettségi polgárság találkozóhelye volt az 1831-ben alakult „Merkantil Casino", amely egy ideig a Nemzeti Kaszinóval működött egy épületben, a Dorottya utcai Kereskedelmi Egyesület székházában. Ellentétben más kaszinókkal, ahol a magyar nyelv uralkodott, itt az érintkezés nyelve a német volt, a szabályzatot és a tagnévsort is németül adták ki. Bár a Nemzeti Kaszinó közelsége nem volt hatás nélkül rájuk sem, a Nemzeti Kaszinó krónikása egy báli leírás kapcsán büszkén írja: „... Külön íven gyűjtötték a résztvevő aláírásokat, és pedig a Casino két ívén magyarul, a kereskedők két ívén magyarul és németül. íme itt kezdődött a kereskedelem megmagyarosítása."

1 A Merkantil Kaszinó tagjai közé, demonstratív céllal, Széchenyi is belépett. Naplójegyzeteiből kitűnik, hogy a tagságot nem pusztán udvatiassági gesztusnak tekintette, valóban rendszeresen megfordult a 1 8 kereskedők kaszinójában. Példáját azonban több arisztokrata nem követte, valószínűleg azért, mert ez a kaszinó főleg a kereskedés céljait szolgálta, egyik fő funkciója az volt, hogy alkalmas helyszínt szolgáltasson az üzleti tárgyalások lebonyolítására. Erről tanúskodik a szabályzat 4.§-a is, amely kimondja, hogy a „ház" csak kereskedésre és tárgyalásra használatos, a termekben tilos a dohányzás, pipázás és mindennemű játék. Erre a célra a kaszinó melletti kávéház áll rendelkezésre. Az 5.§ arra int, hogy a kaszinóban csendes beszéd uralkodjék, hogy a tárgyalásokat a hangoskodás ne zavarja.

1 Mindazonáltal az is lehetséges, hogy maguk a polgárok sem kértek a fentről jövő „kiegyenlítésből" és jobban érezték magukat saját rendjük tagjai között. A kaszinókkal együtt sorra alakultak a kaszinó-könyvtárak is, azonban akadtak olyanok is, akik nem nézték jó szemmel az olvasási szokásokra gyakorolt hatásukat. A Hasznos Mulatságok 1840. augusztus 15-ei számában, egy M. I. monogrammal jegyzett cikk foglalkozik a kérdéssel. A szerző (valószínűleg Májer István esztergomi pap, később egyetemi tanár) kifejti, hogy azokon a helyeken, ahol kaszinó alakult, az addig 20-30 példányban járatott sajtótermékek megrendelése 2-3 példányra esett vissza. Ennek oka az volt, hogy a kaszinókban ingyen juthattak hozzá a tagok a lapokhoz és a könyvekhez.

20 így ír minderről: „IIa e' szerint annyira kévésül a könyvek 's folyóirat-járatok száma, hogy a 'a magyar könyv kiadói kevés vagy éppen semmi hasznát nem látják fáradtságuknak, sőt néha még a nyomtatási költségeket sem vehetik be, ugyan ki fog majd magyar könyveket írni 's kiadni? 's mi újat fognak aztán a casinókban olvashatni." Kifogásolta továbbá, hogy a kaszinók válogatás nélkül rendelnek meg minden könyvet és sajtóterméket, egyetlen szempont létezik csupán, hogy a kiad16 U.O., 9. old.. 17 Dezsényi, 424. old. 18 Széchenyi István: Napló. Gondolat, Bp., 1978. 857. old. 19 Gemeinnütziger Blätter, 1831.138. old. 20 Dezsényi, i. m., 424. old. 21 M. I.: Casinóink hatása nemzeti fejlődésünkre. Hasznos Mulatságok, 1840. 54. old,