Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
WAKTOR ANDREA: „Kegyelmes Büzérnagy!... Én ábrándozom a bécsi szép napokról."
voltak úgynevezett „teljes vasárnapok", amikor ebéd és vacsora is járt a befizetéséit, és csak vacsotás vasárnapok is. Thallóczy igencsak szívesen és gourmand módjára evett, így a szakácsnő kiválasztása egyáltalán nem volt mellékes számára. A levelekben említett Ilka nevű szakácsné, teljes nevén Mathiász Jánosné, a lakók és a gazda nagy megelégedésére működött. Leveleiben is gyakori téma a gyümölcsök beszerzése, ez a kérdés nagyon fontos volt Thallóczy számára. Mind a Szilágyi Sándor által küldött barackok, mind a Takáts Sándot komáromi kertjéből küldött körték állandóan említtetnek az egymáshoz küldött ításokban, a büzérek nagyon várták a küldeményeket. Az anyagi vonatkozásokban Horánszky szerint voltak vitás pontok, bár a lakásnak, étkezésnek megvolt a kiszabott tarifája. Nem mindenkire vonatkozó, állandó öszszegről volt szó, hanem változótól: a lakó kellemes vagy kellemetlen személye szerint más-más tarifa tartozott az egyes emberekhez. A nem túl nagy összeg kifizetésével a lakó jogot kapott a fesztelen bírálatra, a házigazdával szembeni riposztozásra is. Ez még odáig is elmehetett, hogy „A rossznyelvűek azonban ráfogták, hogy a kiporciózott fizetésben nem részesedik s a számla-összeállítást úgy csinálja, hogy ő maga az anyagi beszolgáltatáson kívül marad, vagy mint a tenitensek állították, a közös érdek rovására potyázik." 34 A fennmaradt levelek tanúsága szerint 35 a „bennlakó" Hodinka Antal vasárnapi ebédköltségc például 1.65 frt volt, míg 1896-ban egy évi ottlakásért 120 forintot, havi cselédbér-hozzájárulásért 2 forintot fizetett. Thallóczy igen pontosan elszámolt mindennel, hiszen fizetni kellett még júniustól novemberig petróleumra, kéményseprőre, kályhára, naftalinta 7.52 forintot, valamint ún. „nem indokolható tételek"-et, „a hol a közösség jogilag absurdum, p. o. seprő, közös fundus instructus," ezt a számlát májusban „megváltási somma"-ként, 2 forinttal egyenlíthette ki Hodinka, amit a házmesternek kellett odaadnia. A hangulat tehát ezeken az összejöveteleken meglehetősen fesztelen volt, vaskos tréfák röpködtek, zajosan, hangosan lármáztak, amiben a házigazda járt élen. Azzal indokolta ezt, hogy „sok süket ember van a társaságban, akik megkövetelhetik, hogy megfizetett ebédjükért méltányos elbánásban részesüljenek" 36 . Nyilvánvalóan ez csak egyik indoka a féktelenségnek, de Károlyi Árpád például valóban fiatal korától bajlódott a hallásával, s idős korára szinte teljesen megsüketült. Amikor az összeszokott társaságba tekintélyesebb, előkelőbb vendég érkezett, sokat finomítottak az általános beszéd és tréfa stílusán, Thallóczy ekkor „azt a szótárt is félre33 Thallóczy Lajos levele Takáts Sándorhoz, Bécs, 1904. július 18., OSZK Kézirattár, Levelestár, 2. levél. 34 Horánszky Lajos: Magyarok Bécsben, Károlyi Árpád és Thallóczy Lajos köre. Bp., 1941., Thallóóczy Lajos-Társaság kiadványai 10., 27. old. 35 Thallóczy Lajos levele Hodinka Antalhoz, é.n., MTA Kézirattár, Ms 6263/65. 36 Horánszky Lajos: Magyarok Bécsben, Károlyi Árpád és Thallóczy Lajos köre. Bp., 1941., Thallóczy Lajos-Társaság kiadványai 10., 28. old.
