Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra

Az 189l-es őszi villába való átköltözés után nem sokkal megkezdődtek az 1893-ra tervezett, majd az 1894-es évek elejére is átcsúszott nagy Jókai-ünnep szervezésének munkálatai és sűrű eseményei, melyet - Magyarországon élő költőnek-írónak még addig soha nem látott (és azóta sem jellemző) csinadrattával - 50 éves írói jubileuma alkalmából rendeztek. „Megindultak szerre a Jókai-ünnepek - írta a közhangulatot tükröző Mikszáth. - Maga a székesfőváros már 1893-ban március 22-én díszpolgárnak választotta. Ezt a hódolatot sorba utána csinálták az ország többi városai. A megyék csak majd a nagy budapesti ünnepségre menesztenek küldöttségeket. Az egész ország Jókai-lázban nyüzsgött-mozgott. Az oskolás fiúk szavalatokra készültek. A kertészek ritka virágokat neveltek. A piktorok Jókai életéből vett epizódokat festettek. Kompaktorok, ötvösök és kalligrafusok cifrábbnál-cifrább kötésű és díszítésű albumokon törték a fejüket." 1894-ben megindultak és évekig folytak a 100 kötetes díszkiadású Jókai-összes munkálatai. Közben a villában a földszinten és az emeleten is átalakítások zajlottak, melyek áthúzódtak a következő év első felére is. 1894 tavaszán

60 óriási érdeklődés mellett, versenyt futva az idővel, elkészült // magyarok bejövetele című, hatalmas körvászonra festett körkép, amely komoly anyagi kockázatokkal is járt, hiszen Fesztyék és Jókai is hatalmas pénzösszegeket pumpáltak a saját tulajdonú vállalkozásba. 1895 elején pedig megrendezték Jókai 70. születésnapját. A Bajza utcai villában szintén nagy publicitás mellett - Jókai születése napján, február 18-án tartották a Jókai által csak „gyászvacsorának" nevezett estet. Mikszáth emlékei szerint Feszty íróbarátai mellett Tisza Kálmán, Szilágyi Dezső, Csáky Albin gróf, az akkori miniszterelnök, Bánffy Dezső báró és a kultuszminiszter, Wlassics Gyula ültek az ünnepi asztalnál. Mivel Jókai rendes ebédlője kicsiny lett volna a társaságnak, tehát a földszintre költöztek le a vacsorához, Feszty e célra földíszített műtermébe. „Fejedelmi mulatság volt ez. A kappannál (aki az egyedüli parlamenti egyéniség a holt állatok között) Horváth Gyula kezdte meg a Jókai érdemeit magasztaló tósztokat, szép, lendületes pohátköszöntővel, mire Jókai felelt [...]: Hetven évet éltem, de úgy rémlik előttem, mintha kétszer éltem volna. Egyszer már volt hazám, azután nem volt egy darabig, vagy ha volt, nem az volt - most másodszot megint az a régebbi hazám van, amelyik szabad, boldog. Egyszer már volt családom, de meghalt, egyedül maradtam. Most ujabban megint van családom."

61 Fia valamikor, ezt most tényleg mondhatta Jókai, hiszen Fesztyék ekkor már hárman voltak; Mikszáth szerint a kéthetes Mását, „a kis karonülőt fehér bársonyköpenykéjében a vacsora alatt mutatták be a vendégeknek." 1895-ben állandósultak a Feszty-kötkép körüli feladatok, s a nagyközönség érdeklő59 Mikszáth, i. m, 11. fej. MKÖM 19. köt. 153. old. BI Mikszáth Kálmán: Vacsora a költőnél. í)yW 1895. 60 Az ünnepélyes megnyitót 1894. május 13-án, február 24.10. sz. 178-179. old. pünkösd vasárnap délután 3-kor tartották.