Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra
Ez oszt' a hangulat, barátaim! Soha ilyen hangulatot és társaságot!" 57 Szalon-spicc Ahogy az idézett emlékezésdarabokból, hasonlóan szorult és kopott ki mindinkább az egyre élénkebben működő Feszty-szalonból Jókai Mór. Az idő előrehaladtával, úgy tűnik, a Jókai- és a Feszty-szalon mindinkább különálló életet kezdett élni, s az egyikből a másikba való rendszeres átjárás csak egy-egy személynek sikerült, valamint a nagyobb ünnepi eseményekre szűkült. Jókai szalonjában, az emeleti ebédlőben tulajdonképpen egyetlen visszatérő esemény zajlott: szombat esténként mindvégig megtartották az író tarokkpartiját. Ezt az együttlakás ideje alatt végig tabuként kezelték. Ezen általában még Róza és Árpád is csak rövid ideig tette tiszteletét, bár Róza szerint a Jókai lakásán tartott politikusi tarokk-partikat az ő ötletére és konkrét meghívására vezették be. Jókai amúgy mindvégig öntörvényűén közlekedhetett és vehetett részt bármely Feszty-rendezvényen. Eleinte sokszor meg is jelent, és többször említette Fesztynek, legalábbis kezdetben, mennyire megfiatalítja őt a fiatal társaság. A beköltözést követő idők emellett más, eddig ismeretlen örömökkel is kecsegtettek. Mikszáth jegyezte föl, hogy „...néha, ha vendég nincs, csupán kettecskén Fesztyvel be az éjfélbe is eliszogatnak az »öt hektó«-ból (ennyit kényszerítenek ki a Svábhegyből). Két ember se unja meg ma57 Bródy, i. m„ 372-374. old. 58 A - cz. aláírású cikk lelőhelye: Magyar Szemle. gát, ha mind a kettő Komáromból való. Jókai igen jól tudott otthon az övéivel, akik nem feszélyezték, trécselni." De ugyanígy látták mások is. Lőrinczy György emlékei szerint: „Soha nem láttam még két férfi között szebb és érdekesebb viszonyt, mint a költő-após és a festő-vő között. [...] Kétségtelen, hogy a költő igen nagy, bár öntudatlan hatással volt a festőre. A hulló mag, amely Jókai pazar gazdagságú terméséből szétporzott, csodálatosan termékeny talajra esett Feszty lelkében. [...] És bizonyos, hogy Feszty is igen nagy hatással volt Jókaira, aki a fantáziáját tápláló szívócsápokat ösztönszerűen mindenhová kinyújtotta, ahol valami prédát sejtett. [...] Nem ismertem még egy családhoz tartozó férfiakat, akik olyan élvezettel el tudtak volna maguk között beszélgetni, mint ők ketten. Jókai elismert jő beszélő volt, azonban Feszty, aki nem adta ki minden energiáját az alkotásban, mint tette a nagy öreg, igen gyakran túltett rajta. [... | Minden érdekelte és izgatta kettőjüket, ami magyar. [... ] Ezt a tárgyat, a pásztorkodó, halászó, szántóvető és katonáskodó magyar paraszt életét, annak összes furcsa, kedves és nagyszerű vonatkozásait és lehetőségeit, ők ketten az éjtszakába nyúló vitákon alaposan megbeszélték és aki hallgathatta őket, az egész életére szóló lelki benyomásokat vitt magával. [...] Meggyőződésem szerint ez a hatás sokkal nagyobb volt, mint maga Jókai és Feszty sejtette. Midőn az élet elszakította őket egymástól, igen fájdalmas sebhely maradt mindegyikük lelkében. Ez a seb soha egyiküknél sem gyógyult be teljesen." 08 (Szerk. Herczeg Ferenc) 1914. III. köt. július, 68-69. old.
