Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra

vendégfogadási célokat is szolgált. Jókai nagy dolgozószobájának az ebédlőhöz közeli sarkában állt a két híres tarokk-asztal. [...] Jókai nagy dolgozószobájából »nyilik balra egy ajtó, amely a költő kék szövettel bevont hálószobájába vezet. Egyszerű faragott ágy van benne, felette édesanyja és felesége arcképe. Egy pár szék, egy asztal még, s ennyi az egész.«

28 Az író lakosztálya eredetileg mindössze két — igaz, nagy méretű - szobából állt, ezt 1894-ben a hálószobából nyíló további kis szobával és egy igen kis méretű fürdőszobával egészítették ki. A dolgozószobához ellenkező oldalon csatlakozott a nagy ebédlő. [...] A tervek azt valószínűsítik, hog)' az emeleti ebédlő közös lehetett, az eredeti és a módosított terven is csak egy ebédlő szerepel, mindkét terven az emeleten, a dolgozószoba és a műterem között."

29 Az alsó szinten Fesztyék lakrésze ötszobás volt, később a Masa érkezése előtti átépítéskor alakítottak ki benne még egy hátsó szobát és egy fürdőt. Fesztynének egy zöld kátpitos külön szalonja is volt, amelynek falát jó nevű festők ajándékképei díszítették. Gozsdu Elek szerint „különös varázsa volt ennek a szobának. [... ] volt egy egyméteres fülkéje, a fülke ívelt volt, és a padkáján állott egy gyönyörű fehér márvány mellszobor, amely Jókai Rózának az édesanyját [!] ábrázolta, és ezt a szobrot a mi Stróbl szobrászunk alkotta. [... ] A mellszobor körül apró villanykörték voltak elrejtve és fényglóriában ragyogott a fehér már28 A Gábor Eszter által idézett cikkrészlet lelőhelye: Szívós, i. m., 922-923. old. 29 Gábor, i. m., 47. old. 30 Kertünk Istennel határos. Gozsdu Elekes WeiszAnna levelezése. 1906-1915. Bp., 2001. 664. old. (A vány..." A műtermet a lakórésszel csúcsíves törpeárkád attikájú bejárati rész kötötte össze. A lakás központi tere azonban hangsúlyozottan a műterem volt. Míg a korabeli vendégek még érezték-értették a villa berendezésének emberi-művészi-nemzeti megalapozottságú átgondoltságát, műtárgy-voltát, addig a kései olvasók és elemzők többször úgy gondolták, hogy a műterem berendezése valami eklektikus összevisszaságot, illetve művi keresettséget mutatott. Pedig Feszty valószínűleg - ugyanazzal az aprólékos utánajárással és komoly történeti-gyakorlati felkészüléssel, ahogy valamivel később a Körkép készítésekor tette - minden egyes bútor, tárgy és díszítőelem helyét nagy műgonddal előre megtervezte, kikereste és úgy helyezte el.

31 Fesztyéket ugyanis bevallottan a nemzeti szalon, azaz a Nemzeti Szalon megteremtésének gondolata vezette. A Nemzeti Szalonnak pedig minden részletében és minden elemében - a korabeli divat diktálta eszközök mellett, esetenként pedig épp annak ellenére - a nemzet felvirágoztatása és a nemzeti jövő érdekében tett erőt és tevékenységet kellett szimbolizálnia. Ebből a szempontból - a szalonélet megindításakor és korai szakaszában legalábbis - hihetetlen jelentőséggel bírt a már életében nemzeti eteklyeként, szimbólumként tisztelt, a 100 kötetes díszkiadását ünneplő Jókai (és lakrésze), és a kicsit kevésbé központi helyre, egy női budoár intimebb terétovábbiakban: Gozsdu, i. m.) 31 Feszty - mintha csak számadással tartozna leveleiben folyamatosan tájékoztatta Justhot a frissen beszerzett bútorokról.