Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra

hívta meg - mint azt Justhnak írta - az „egész csöndben incognitóban" tartott es­küvőre. Jó barátja, Pékár Gyula szerint Feszty Árpád „...maga is talpig bohém volt s baráti kedvességével, romantikus férfiszépségé­vel egész Bohémiát elbájolta. írónők, mű­vésznők, színésznők..., mindenki bomlott a daliás piktor után." De Feszty ugyanúgy magába tudta bolondítani a férfiakat is. Bá­mulatosan értett az emberek nyelvén, pil­lanatok alatt megkedveltette magát az em­berekkel. Justh Zsigmond jellemzése sze­rint: „Feszty Árpád. Vér, vér és vér. Med­nyánszky tigriskének nevezte el - s valóban a tigrisre emlékeztetett leginkább. Szen­vedélyes, tüzes, s amellett lágy, bársonysi­maságú mozdulatok. ... Csak a napfényt akarja meglátni. [...] Mióta Jókai Róza fér­je, sokat beszél a modernizmusról, és - a di­vatra is kezd adni. Sőt! még a zenét is sze­reti. Azelőtt a zongorával el lehetett ker­getni, csakis a cigányokat tűrte." 9 A fiatal festőért már kezdettől, megis­merkedésük óta Jókai is rajongott, és te­hetségét nagyra tartotta. Az 1870-es évek végén már ismerték egymást, az 1880-as évek elejétől pedig több vállalkozásban is részt vettek együtt. 1886 elején már annyi­ra jó barátságban voltak, hogy a Vasárnapi Újság híradása szerint: „Jókai Mór április közepére Dalmáciába utazik, onnét pedig átmegy Boszniába, hogy bejárja az okkupált tartományokat és adatokat gyűjtsön új re­7 Feszty Árpád - Justh Zsigmondnak, 1888. augusztus 7-e előtt, Canal Grande, Venezia. OSzK Kt. Lt., a kézirattári rájegyzés szerinti 12. levél. 8 Pékár Gyula: Fesztyéknél a Bajza-utcában. OSzK Kt. Fol. Hung. 2044. Rádióelőadás. (A továbbiakban: Pékár, i. m.) gényéhez. Utazásában Feszty Árpád jeles festőnk és Thallóczy Lajos fogják kisér­ni." ,0 Feszty tehát már a Rózával kötött há­zassága előtti néhány évben is Jókainak jó­formán minden vállalkozásában szerepet kapott és minden Jókainak rendezett rep­rezentatív közéleti eseményén ott ült a legillusztrisabb vendégek között. Arra per­sze aligha lehet valaha is bizonyítékot talál­ni, hogy Feszty nagy munkáinak megren­delésében és nívós díjainak elnyerésében mennyiben játszott szerepet saját tehetsé­ge, szeretnivaló személye, fülkapottsága vagy éppen Ipolyi, Gyulai, Jókai (stb.) ki­tüntető barátsága. Róza szerint Jókai „a házasságunk után pár évvel az uramat sokkal jobban szerette már, mint engem" - emlékezett. - „Nem csoda! Komáromi volt. [...] Árpád politi­zált, koccingatott papival és versenyt anek­dotázott vele óraszámra. Mind olyan kvali­tások, mik belőlem bizony hiányoznak. Még a koccingatást szívesen vállaltam, de politika nélkül..." 11 Feszty Árpád - minden forrás szerint ­tényleg értett az emberek nyelvén, és talán nem annyira számításból, mint inkább ösz­tönösen - a mindennapi életben való helyezkedéshez. Csodálatra méltó érzéke volt az üzlethez meg a szervezéshez. Ez a könnyűkezű festő, ez a jóképű, imádnivaló showman kifogyhatatlan ötleteivel képes volt összegyűjteni és békén maga körül, a társaságában tartani egészen különböző ha­9 Justh Zsigmond naplója és levelei. Bp., 1977. 340. old. m VU 1886. 5. sz. 129. old. n A Jókai-ház. Feszty Árpádné, Jókai Róza jegyzetei. Jövendő 1904. október 9. 41. sz. 5-8. old. (A továbbiakban: Jókai-ház)

Next

/
Oldalképek
Tartalom