Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
Előszó
Előszó A mikor a 19. századi fővárosi társasélet kutatásába fogtunk, a tudomány világában részben ismeretlen földre léptünk: ahogy azt e kötetek olvasója a hivatkozásokból látni fogja, csak bizonyos területeket lehetett biztonságosan megközelíteni. Más oldalról nézve azonban alig járt utak kanyarogtak előttünk: a régi közírók által vágott csapások többségét benőtte a feledés sűrűje, de mégiscsak megvoltak és irányt mutattak. Miközben a lehetséges források (főként magániratok: naplók, memoárok, levelezések, illetve sajtóközlemények és közirodalmi művek) sokaságát tártuk fel, számos kérdésre kerestünk választ. Elsősorban arra, hogy mikor, kik és milyen céllal alakítanak ki társaséleti színtereket, ezek mennyi ideig állnak fenn, hogyan szűnnek meg vagy alakulnak át, kik léphetnek be e színterekre és milyen helyeket foglalhatnak bennük (vagyis mennyire nyitottak, illetve zártak), milyen következményekkel, (valóságos vagy szimbolikus) haszonnal jár e színterek működtetése, illetve látogatása. És nem utolsósorban arra, hogy a társasélet és a társas viselkedés gyakorlatával, illetve eszményeivel kapcsolatban milyen álláspontok határozták meg a közgondolkodást. Arra törekedtünk, hogy kutató- és elemző munkánkat összegző tanulmányaink egymásutánjából (legalább vázlatosan) kirajzolódjon a 19. századi buda-pesti társasélet alakulástörténete, kibontakozzon az a folyamat, amelyben a fővárosi felső és középrétegek társas viselkedése és társasélete többé-kevésbé felszabadul a társadalomtörténeti-közjogi értelemben vett rendiség meghatározottságai alól s a szociológiai értelemben vett rendi, azaz tulajdonképpen informális tekintélyviszonyok keretei közé kerül. Megmutatkozzon, hogy a polgárosodás sokszor megfogalmazott társadalmi célkitűzésként is, s valós társadalomtörténeti folyamatként is áthatotta a 19. századi budapesti társasélet alakulását. S megfigyelhető legyen, hogy a nemzeti, illetve a nemzetközi (pontosabban: nyugat-európai) minta követése - e két a polgárosodással egyaránt összekapcsolt értékirányulás - miképpen befolyásolta a társas viselkedés normáit, gyakorlatát és e gyakorlat bírálatát. Másfelől pedig azt reméljük, hogy az olvasó előtt feltárulnak a 19. századi Pest folytonosan alakuló-változó társaséleti terei: színházépületek,