Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
DEDE FRANCISKA: A szalonember: Justh Zsigmond
További fontos ismeretségek Nehéz lenne felsorolni mindazokat, akikkel Justh Párizsban ismeretséget és barátságot kötött. Nemcsak a társadalmi élet kiemelkedő szereplőit ismerte meg, hanem a művészi élet - mai napig ismert és művészként, jeles író- vagy gondolkodóként - számon tartott alakjait is. A legfontosabb talán mind közül a korszak nagyhatású gondolkodója, Hyppolite Taine. Nagy befolyása volt Justh emberről és társadalomról alkotott képzeteire és egész munkásságára. Ő volt az, aki pár évvel korábban az írói pályára biztatta. „Taine minden élő ember között az, ki leginkább imponál; s az egyetlen, akivel szemben mindig, de mindig lámpalázat érzek. Pedig a világ legjobb, legegyszerűbb s legjóakaróbb embere. S tán a legnagyobb is. [... ] Zömök középmagasságú ember, széles, előregörnyedt vállak, lassú figyelmes járás. Pápaszemei alul kissé kancsal szemei érdeklődve s érdekesen csillognak ki. Igen egyszerű ruha, egyszerű atyai modor. Mindig jobban érdeklődik a fejlődő, mint a kész tehetségek iránt. Ez igen jellemző, s tán ez tette egy egész nemzetközi irodalmi iskola fejévé. Követői: Brandes dán, Bourget és Vogüé franciák, Henry James amerikai. Mais distinguons: 43 Brandes (dán+francia); Bourget (francia + angol + német philosophia); Vogüé (francia+orosz); Henry James (angol + francia). Taine-t minden ember érdekli, mindent a megértő és megértető kritikus szemével néz. Bár kissé az ál43 kb.: de pontosítsunk « Melchior vicomte de Vogué az orosz regényről írt könyvével felfedezte az orosz irodalmat a Nyugat számára. (Halász Gábor jegyzete, Halász, im, tala felfedezett kritikai rendszer (milieu, hérédité, circonstance historique) pápaszemén keresztül lát mindent. Inkább angol, mint francia. Ki nem állhatja a frázist s a szellemeskedést. Ha beszél, mondani is szeret valamit s ha beszél valakivel, hallani. Taine-nél sokakkal találkozik, a többi között a költő José Alaria de Herediával, a/, angol költőnő Mary Robinsonnal (róla cikket is írt a Fővárosi Lapok-ban), Ary Renannal és (egy más alkalommal) apjával, Ernest Renannal, a katolikus gondolkodó és politikus Albert de Munnel, sőt, a Comtesse Diane-nál is rendszeres vendég két parnasszista költővel, Cazalisszal és SullyPrudhomme-mal is. A híres angol költő, Robert Browning nevét is feljegyzi egyszer a vendégek között. Taine és Justh benső (mester-tanítvány viszonyt idéző) kapcsolatát jól jellemzi az ifjú író búcsúlátogatása, amelyen (a többi között) a regényírásra tetelődik a szó: „Nékem tanácsul azt adja, pár évig még átélt, lehetőleg subjectiv dolgokat írjak csak meg - aztán próbálkozzam meg a masse-al, ha érdekel. Ez különben temperamentum dolga, kit a complikált psychologia érdekel jobban, az írjon reserré lélektani regényeket. Akit az össz minden hullámzásával, az társadalmi regényeket." 46 Justh őszintén tiszteli az amatőr festőnő Louise Readet, akihez bejáratos, s aki több látogatására elkíséri. „Alásokért és másokban él. Egyetlen öröme az, hogy annyi kiváló ember veszi körül" 47 - írja róla. Együtt 278. old.) 45 Justh Zsigmond naplója..., 57-58. old. 46 Justh Zsigmond naplója..., 244. 47 Justh Zsigmond naplója..., 55. old.
