Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

BORBÍRÓ FANNI: „Csevegés, zene és egy kis tea..."

leírhatatlan, hebegett, érthetetlen cháosz volt, mely mindent meghalad mit efféle fiascóban képzelni lehet. Csákyné érthetetlenül hebegett valamit - aztán negyedórai hiábanvalóság után, bezárta a gyűlést..."

25 Érdekes lenne tudni, mit szólhatott ehhez Justh, aki az egyesület ötletadója volt, és akinek a tagok között jó barátai voltak. Janka, érzékeny lélek lévén, jól megfigyelte vendégeit, és találó, érdekes jellemzéseket adott róluk leveleiben. Némethy Emmiről, akit Justhon keresztül ismert meg, azt írta: „Emy érdekes, és sajnálatra méltó, leginkább azért, mert dísznövény lévén, nem tud életének valódi, alapos tartalmat adni és olyan mint a gyökér nélküli orchydéa. Idegzetét, munkaképességét (pedig ebben tejlenék támasza) teljesen megrontja szüntelen szánakozása által, mely egy erős férfi alkatot is aláásna."

26 Egy másik levelében viszont biztatja barátját, hogy vegye el Emmit, ő „engedélyt ad rá", „bár a női-szépség hullám vonala nem a force-sza, de kedves nő". Később, amikor a lány már végleg Franciaországba távozott, megint kicsit megváltozott róla a véleménye, és a francia akadémia kitüntetése kapcsán így írt róla: „Mily könnyen elérhető az ilyen külső siker, ha nagy protectiókkal rendelkezik az ember!"

27 25 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, d.n. (1889 után) 26 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, d.n. (1889 után) 27 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, é.n. december 20. (1889 után) 28 Aggházy Károly (1855-1918) zeneszerző, a bécsi konzervatóriumban tanult, majd a magyar zeneakadémia növendéke volt, Liszt kedvenc tanítványa. Aggházy Károlyt „igen tehetséges, de a viszonyok sólya alatt roskadozó embernek" látta, Pékárról azt írta, hogy érdekes fiú, amikor az elkezdett hozzá sűrűbben járni, majd azt, hogy „furcsa egy kedély - egész gyermek, naiv és romlott egyidejűleg" . Később érdekes fejleményekről tájékoztatja levelezőtársát: „Roppant mulattató látni, hogy Hercule-Pekár hogy tetszik a mágnás asszonyoknak - C'est curieuse!"

30 Feszty Árpáddal külföldön ismerkedett meg, már 1889 után, és a festő erőteljes hatást tett rá. „Nagyon megbarátkoztam Feszty vei - érdekes és nem banális ember. Nagyon megszerettem."

31 Később az egész családdal jó viszonyban volt, ő is látogatta az estélyeiket, és Fesztyék is feljártak hozzá. A másik közeli barát Zichy Géza volt. Vele a zene szeretete kapcsolta össze Jankát, aki kiskorában zongoraművésznek készült, és a kortársak elmondása szerint valóban művészi színvonalon játszott a hangszeren. Mindkét nővér szenvedélyesen rajongott a zenéért (Janka francia nyelvű könyvet írt Liszt Ferencről), ezért különösen szerették magukat zenészekkel körülvenni, s a náluk rendezett esteken, szalondélutánokon is a muzsikáé volt a főszerep. Zichyt egész családjával együtt kedvelte Janka, vidéken is meglátogatta őket, ezután írta ezt: „Ha még jobban szerethet29 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, 1893. február 11. 30 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, é.n. február 12. Egyébként furcsa Janka csodálkozása, mivel Pekárt a korszak egyik férfiszépségeként tartották számon, róla mintázták az Arany János-szobor Toldit ábrázoló mellékalakját. 31 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, é.n. június 12. (1889 után)