Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MERÉNYI HAJNALKA: A Pulszky-Szalon

JLikon sem tudtak olyan elismetést kivívni, mint Pulszky Ferenc, 38 a szalon kapcsán is inkább az apa meghatározó szerepét eme­lik ki a kortársak, többek között Marczali Henrik, akit pedig Pulszky Károly vezetett be a múzeumi társaságba. O így emlékezik vissza: a szalon „lelke ... a mindenben jár­tas, bámulatos emlékezőtehetségű, amel­lett kedves és beszédes házigazda, ki szál­lását valóban értékes nemzeti intézmény­... i , • »39 nye bitta varázsolni. A Pulszky gyerekek közül Polyxéna volt az, aki a háziasszonyi teendőket ellátva a szalonban apjával egyenrangú szerepet tu­dott betölteni: a társaság „középpontja maga a hajlott korú Pulszky Ferenc, virága pedig szellemes és aranyos kedélyű leánya, Póli volt." 40 Polyxéna tizenkét éves volt 1866-ban, amikor az édesanyját elveszítet­te; vézna, betegségekkel küszködő kislány, akit apja a leveleiben féltőn óvott minden­től - hidegtől, lovaglástól -, ami veszélyez­tethette az egészségét. Néhány év múltá­val, a kúráknak és az odafigyelésnek kö­szönhetően testben megerősödve, alig ti­zenöt-tizenhat évesen már sikeresen helytállt apja mellett mint házikisasszony, és nem csupán bájával, kedvességével lopta be magát a vendégek szívébe, hanem - a gondos nevelésnek hála - tudásával, széles­körű tájékozottságával is. Erényeiről töb­bek között a Vasárnapi Újság hasábjain ol­vashatunk: „már akkot - tudniillik a firenzei szalon idejében - úgyszólván a nagyvilágban mozgott a kis leányka, ami ér­telmi tehetségeit szokatlan módon fejlesz­tette. S utóbb, midőn a családot egymás 38 Erről lásd Mikszáth, 43. old., Kecskeméthy, 119. old., Mravik, 7-8. old. 39 Marczali, 1915. 491-492. old. után oly súlyos csapások érték és a leányka anyai vezetés nélkül magára maradt oly korban, melyben más leányok még az il­lemtannal bíbelődnek az iskolában, apai házában ő fontosabb hivatásnak is meg tu­dott felelni: pótolta a háziasszony hiányát. ... Nem túlzás, amit valaki akkor a Pulszky szalonja két fő személyéről megjegyzett, hogy az apa a szalon szelleme, a leány meg a lelke." 1 A háziasszonyi teendők mellett ju­tott ideje tudományos munkákra is: egy időben a 16-17. századi magyar konyhamű­vészetet tanulmányozta, annak a történe­tét készült megírni, máskor - olvassuk a Fővárosi Lapok-bán - terjedelmes érteke­zést adott ki a régi magyar viseletről, „mely tárgyat már régebben tanulmányozza." 42 Tudományos próbálkozásaiban segítették és bátorították a szalonból ismert tudós férfiak, Szilágyi Sándor, Thallóczy Lajos és Herman Ottó, akikkel apa és lánya a szom­bati találkozások mellett olykor közös uta­zásokon, kirándulásokon is részt vett. Ezen kívül Polyxéna a szélesebb társaséletben is aktív részt vállalt: ott találjuk őt számos pesti bál szervezői között; 1881 januárjá­ban elnökének választotta az akkor alakuló Józsefvárosi Jótékony Nőegylet; ő képvi­selte a fővárosban a Vöröskereszt szécsényi fiókegyletét; adományokat gyűjtött az ár­váknak és a szegény sorsú egyetemi diá­koknak. A szalon gyakori vendégeivel, apja és testvérei munkatársaival Polyxenának is szorosabb, baráti kapcsolata alakult ki: így lett Szilágyi Sándor a levelezésükben „Igen tisztelt Szilágyi"-ból „Kedves Sándor bá­40 Lambrecht, 554. old. 41 Vasárnapi Újság, 1880/1. 314. old. 42 Fővárosi Lapok, 1881/1. 228. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom