Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

SAMU NAGY DÁNIEL: Csengery Antal társaságai

hogy Csengery elszavalta, illetve felolvasta Arany egy-egy régi vagy éppen legújabb versét, máskor saját naplójegyzeteiből, jól sikerült műveiből - például a Kossuthról szólóból - olvasott fel részleteket. Nem­csak ő szeretett szetepelni, Pulszky Ferenc is nála olvasta fel az egybegyűlteknek foly­tatásokban elkészült emlékiratait, s olykot Gyulai is elszavalta itt saját költeményeit. A történetek, adomák mesélése sem ma­radhatott el, az elfogyasztott, többnyire nagyváradi bor pedig csak oldotta a hangu­latot. 53 Amikot a gyerekek már nagyobbak vol­tak, ők is hívtak maguknak vendégeket: Lóránt a barátait (közöttük az említett Bókayt), Etelka pedig a Gyulai-gyereke­ket. Az 1860-as évek végétől éveken ke­resztül minden szerdán és vasárnap táncta­nulás volt Csengeryéknél a gyerekek számára, ahová a saját négy gyerekük mel­lett eljöttek Bókayn kívül többek között Gönczy Pál és Gyulai Pál gyerekei is. A Nemzeti Színház balettmestere tanította őket, s a palotástól a csárdáson keresztül a menüettig sok táncot megtanultak. 55 Csengery az 1850-es években sokat köl­tözött a gyetekéi számának és a család anyagi helyzetének változásai következté­ben, s csak az 1860-as évek végén költözött abba a Bálvány (ma Október 6.) utcai lakás­ba, ahol élete végéig, 1880-ig lakott. 56 Ez a lakás (feltehetően a kotábbiak is) mind be­osztását, mind a helyiségek számát és a be­rendezési tárgyakat tekintve igazodott a korabeli középpolgári lét igényeihez és elő­írásszerű „követelményeihez". Előszoba, nappali, hálószoba, dolgozószoba, ebédlő és konyha alkották Csengeryék otthoni életterét. Kisszámú vendégeit a dolgozó­szobában fogadta, ahol egy négyszögletes, illetve egy ovális asztal mellé tudta leültet­ni őket. Két támlás szék, két csíkos, barna ripsszel bevont kisszék állt itt. A nádból készült karosszéket vélhetően maga hasz­nálta, s a szoba berendezéséhez tartozott még egy rekamié is. A lakás központi tere, a társas élet színtete a nappali szoba, a „sza­lon" volt, ahol nyolc támlás, virágos sző­nyegszövettel bevont szék, valamint egy pamlag és egy rekamié volt a legfontosabb bútot. Az ebédlőben az általános szokásnak megfelelően egy kihúzható asztal állt, ame­lyet 12 nádszék vett körül, számítva olyan alkalmakra, amikor a szűk családnál népe­sebb társaság étkezik egyszerre. Míg a sok híresség a szalonban társalgott egymással, a gyerekek „egy szál hegedű hangjai mellett" az ebédlőben vették a már említett tánc­leckét. Az előszobában ruhafogas és az ér­kező vendégek számára négy nádszék volt elhelyezve. A lakásban mindig rend volt, de otthonosságról nem szólnak a fotrások. 57 Az 1860-as évek közepétől minden nyá­ron kiköltöztek földszintes, hatszobás, klasszicista stílusú nyaralójukba, amely az 53 Deák Farkas, Lm., 722. old.; Arany László, Lm., 33-34.; 468. old. 54 OSZKK Levelestár. Csengery Antalné férjéhez. Budapest, 1878. március 9. 55 Bókay Árpád, Lm., 87. old. se Laktak a Zöldkert (ma Veres Pálné), a Bécs utcában, majd a Szép utcában, a Sándor (ma Bródy Sándor) utcában, mielőtt a Bálvány utcába költöztek volna. 57 Budapest Főváros Levéltára (BFL) IV/1411/b. 1412/880. Végzés Csengery Antal hagyatéka ügyében; Bókay Árpád, Lm., 87. old. A polgári lakások berendezéséről általában: Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten, 1870-1940. Bp., 1999,137-149. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom