Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

SAMU NAGY DÁNIEL: Csengery Antal társaságai

tatlan volt... a főtckintct mindig az volt, hogy az illetőtől megbízható alárendelést és odaadást várhasson" - vélekedett As­bóth János. Nagy tetteket Asbóth szerint nem vitt véghez, semmiben nem tűnt ki igazán, kis dolgokban és személyes ügyek­ben azonban rendkívüli hatalmat gyako­rolt. „Mindenütt jelen volt", szerinte „szí­vós", „makacs" és „türelmetlen" volt. Azzal vádolta Csengeryt, hogy az Akadémiában fenntartotta „a helyeket a jóbarátoknak és klienseknek". 28 Vajda János is azt panaszol­ta, hogy „mindenütt az Önök klikkjének egy-egy boldog sinecurába helyezett [...] alakja magasodott föl előttem kárörvendő, ádáz mosollyal" . A végső cél nem a kulturális intézmé­nyek feletti hatalom gyakorlása volt, ha­nem a politikai élet szabaddá tétele, az al­kotmányos keretek megteremtése, majd ezen ketetek között meghatározó módon befolyásolni az ország sorsának alakulását. Csengery körének társas összejövetelein ezért egyre inkább a politika volt a fő téma. A kiegyezés esélyeiről és módozatairól volt szó akkor is, amikor Csengery délutánon­ként a Városligetben sétált Deákkal, Ke­30 ménnyel, s néha másokkal is. 1860-as és 1870-es évek: ünnepi és hétköznapi összejövetelek Hatalma és tekintélye a kiegyezést követő­en tovább növekedett: immár a politikai életben is megkerülhetetlen tényezővé vált. A Deák-párton belül is irányadó szere­pet játszott, a „zöm titkos vezéte volt", a pártfúzióig, 1875-ig a minisztereknek is fi­gyelembe kellett venniük a véleményét, s gyakran mentek hozzá tanácsért, segítsé­gért. 31 Maga azt sem vallotta be - ami visel­kedése alapján nyilvánvaló volt - hogy vá­gyott a vezető, irányító szerepekre: úgy nyilatkozott, hogy a párt közkatonájaként dolgozik szívesen, mindössze a „haladási ügy napszámosának" nevezte magát, s csak azt ismerte el, hogy „két nag)' fontosságú hazai intézet", az Akadémia és a Földhitel­intézet ügyeinek a vezetésére „bír nagy be­folyással", de ezt szükségesnek is ítélte ah­hoz, hogy „a nemzet szellemi hiányait és anyagi bajait" figyelemmel tudja kísérni. 32 Büszke volt arra, hogy sokan jöttek hozzá tanácsért, kérték a segítségét, de tisztában volt vele, hogy az emberek inkább tisztelik, mint kedvelik. 33 Híres volt jó tárgyalási, 28 Asbóth János: Jellemrajzok és tanulmányok korunk történetében. Bp., 1892.189. old. 29 Idézi: Szabad György, Lm., 628. old. 30 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára (MTAKK) Ms 5306/1. Lónyay Menyhért naplójegyzetei az 1861 -es országgyűlés után, 219. old.; Deák Farkas, Lm., 718. old. 3t Csengery Antal, Hátrahagyott iratai és feljegyzései, 531. old. Csengery Antal bátyjához. Pest, 1869. május 19.; Móricz Pál: A magyar országgyűlési pártok küzdelmei a koronázástól a Deák- és balközép pártok egybeolvadásáig (1867-1874). Bp., 1892. II. 32-33. old; Péterfy Jenő: Csengery Antal, mint író. Budapesti Szemle, 1887. 50.13. old.; Pesti Hírlap, 1880. július 14.; Somogyi Sándor, Lm., 131. old.; Eötvös Károly: Magyar alakok. Bp., 1904.132. old. 32 Csengery Antal, Hátrahagyott iratai és feljegyzései, 241. old.; Péterfy Jenő, Lm., 3. old.; Fővárosi Lapok, 1880. július 14.; Csengery Antal: Beszéd a választás után. 1865. november 27. CSÖM IV, 269. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom