Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

SAMU NAGY DÁNIEL: Csengery Antal társaságai

ügyvéd, valamint bátyja, Imre jelentették. Házuk nyitva állt a környék, sőt az ország szabadelvű férfíai előtt, így megfordult náluk többek között Kölcsey Ferenc és Kazinczy Ferenc is. Apja liberális gondolkodása és vendégszeretete mintául szolgált számára. Mivel a családban hagyomány volt a jogászi pálya, Csengery a nagyváradi jogakadémia növendéke lett. A szülői ház légköre magától értetődővé tette a politika iránti fokozott érdeklődését, ezért a tanintézmény hiába igyekezett távol tartani a közélet fórumaitól (nemcsak a megyegyűlésre, de színházba, nyilvános táncmulatságokba, kocsmába, kávéházba is tilos volt járni), megszegte a szabályokat, belevetette magát Nagyvárad pezsgő politikai, szellemi életébe, s kamaszos büszkeséggel vállalta az ezzel járó következményeket is. Diáktársaival olvasóegyletet alapítottak, s a tiltás ellenéte Wesselényi Miklós és Deák Ferenc kormányellenes beszédeiből idéztek. Barátjával, Itinyi Józseffel a megyegyűlésekre is eljártak, hogy szónoklatokat hallgassanak. Viselkedésének meglett a következménye: kicsapták az iskolából, s tanulmányait csak a jóval toleránsabb debreceni református jogakadémián fejezhette be.

6 Debrecenben 1840 őszén valósággal hősként fogadták diáktársai: „hírének" és „ellenzéki múltjának" köszönhetően haA Újabbkori Ismeretek Tára, II. Pest, 1850. 252. old. 5 A magyar királyi jogakadémiák és joglyceumok története. Klny. a Budapesti Közlönyből. Pest, 1873. 50-94. old.; Csengery Antal hátrahagyott iratai és feljegyzései, Szerk.: Csengery Lóránt. Bp., 1928. 411. old. Csengery Antal bátyjának, Váradolaszi, 1837. március 31.; Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. Bp., 1983.10. old.; Fenyő István: A centralisták. Egy liberális csoport a mar az ottani diáktársaság elnökévé választották, s ebbéli tisztségében (havonta választottak maguk közül tisztségviselőket) szinte minden hónapban megerősítették. Összejöveteleiken a diákok országgyűlési vitákat idéztek fel, könyveket, űjságcikkeket, illetve saját dolgozataikat olvasták fel és vitatták meg. Tanulmányai befejeztével két év megyei gyakornoki munka következett Biharban, majd 1843-ban Zichy Ferenc bihari főispán írnokaként jutott el az országgyűlés színhelyére, Pozsonyba. Itt ismerkedett meg a centralisták egyik vezéralakjával, Szalay Lászlóval, aki őt ígéretes tehetségnek látta, s bevezette társaságába. A jellegzetes centralista gondolkodásmód, érvrendszer és fogalmazási stílus magával ragadta, teljes mértékben átvette, és a továbbiakban maga is alkalmazta. Karrierje szempontjából is jelentős fejlemény volt az, hogy egy társaságban tudhatta magát Szalay mellett Eötvös Józseffel, Trefort Ágostonnal, Lukács Móriccal, hogy csak a legismertebbeket említsük. Befogadták: Eötvös és Szalay az országgyűlés befejeztével magukkal vitték itáliai utazásukta is, s nekik, illetve magabiztosságának, törekvő, céltudatos egyéniségének köszönhette, hogy 1845-ben, 23 évesen már a korszak legjelentősebb magyar politikai lapja, a Pesti Hírlap szerkesztője lett. Barátai meggyőreformkoriMagyarországon. Bp., 1997. 284. old. e Vasárnapi Újság, 1860. 49. sz. 7 Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok, 1785-1848. Bp„ 1963. 263., 369., 472. old.; Fenyő István, Lm., 284. old. A diáktársaságokról általában lásd még: Pajkossy Gábor: Diáktársaságoka reformkorban. História, 1993/2. 8. old. 8 Deák Farkas: Csengery Antal emlékezete. Századok, 1880. 706. old.