Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

KISS CSILLA: Hollósy Kornélia szalonja

A férj baráti társaságához tartozott Zalár József, Heves vármegye alispánja, aki szabadidejében szívesen itt verseket, a szintén poétái hajlamokkal megáldott Erdélyi József, Heves vármegye főjegyzője, Tarkányi Béla egri kanonok és Tanács Márton váci városi tanácsos, akik pesti tartózkodásaik idején gyakran vendégeskedtek a Wenckheim-, majd a Zrínyi-házban, valamint Mészáros Károly ügyvéd jogtudós. írók, költők, újságírók is szép számmal megfordultak Hollósy Kornélia szalonjában. Gyakori vendég volt Gaál József, a Pclakei nótárius szerzője, Sárosy Gyula, az Arany trombita szerzője, aki a Zrínyi-háztól nem messze, a mai Múzeum körút és Bródy Sándor utca sarkán álló úgynevezett Lubyházban élt, Tóth Kálmán, Remellay Gusztáv, Dobsa Lajos, Beöthy László, Szelestey László, Dienes Lajos, Császár Ferenc, Pompéry János, P. Szathmáry Károly, valamint Szigligeti Ede, Gyulai Pál, Arany János, Tompa Mihály, Jókai Mór, aki ekkortájt szintén a közelben, a Magyar utcában lakott. (Jókaiék ablakából rá lehetett látni a Wenckheim-ház kertjére, illetve amikor Lonovicsék a Zrínyi-házba kerültek, „telekszomszédok" lettek a Jókai házaspárral.) A „szomszédság" révén lett a ház vendége Vachott Sándor családja (a családfő kivételével, akinek elméje 1852-es letartóztatása után elborult, és egy elmegyógyintézetben töltötte hátralévő éveit), valamint Vahot Imréék. Előbbiek a Wenckheim-házban, utóbbiak a Zrínyi-házban laktak. A Zrínyi-házban, a harmadik emeleten lakott Lisznyai Kálmán költő, aki betegsége ellenére is gyakran jelen volt a Lonovics-FIollósy pár által szervezett összejöveteleken. A Nemzeti Színház vezető színészei közül Egressy Gábor, Szerdahelyi Kálmán, Szigligeti József, Bulyovszky Lilla, Markovi ts Ilka operaénekesnő és Laborfalvi Róza volt a szalon állandó vendége. A színház baritonistája, Füredy Mihály, valamint Kőszeghy Károly basszista a háziasszony kedves partnerei voltak a szalonban tartott zenés produkciókban, csakúgy, mint a szintén basszista Benza Károly, akinek kislányát, Idát Hollósy Kornélia rendkívül szerette, és később, midőn Idából is operaénekesnő lett, amikor csak tehette, feljött Dombegyházáról, hogy megnézze egykori kedvencét újabb és újabb szerepeiben. A zeneszerzők közül a már említett Erkel Ferencen kívül szívesen látott vendég volt Reményi Ede, Huber Károly (Hubay Jenő apja) és pesti tartózkodásai idején Liszt Ferenc. Az énekeseket leggyakrabban a Doppler testvérpár, Ferenc és Károly kísérte fuvolán. A szalonban nemcsak ének- és zeneszámokat adtak elő a meghívottak, hanem a fiatal írók, költők gyakran itt olvasták fel előszót verseiket, novelláikat, legtöbbször olyan műveket, amelyek a cenzúra miatt amúgy sem jelenhettek volna meg nyomtatásban. A színészek gyakran játszottak el egy-egy színdarab-részietet. A szalon háziasszonya leginkább a tréfás jeleneteket kedvelte, amelyekben maga is aktív szerepet vállalt. Előszeretettel parodizálta pályatársait, sőt többször tartott „balett-bemutatót" is. A legnagyobb sikert azokkal a kettősökkel aratta, amelyben ő maga énekelte a férfi szerepeket is. Hollósy Kornéliának nem voltak hivatalos fogadónapjai, lakása mindig nyitva állt a vendégek előtt, és azokon a napokon, ami-