Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

KISS CSILLA: Hollósy Kornélia szalonja

nélia volt az első magyar színésznő, aki emlékalbumot kapott, Dérynének is „csak" emlékfüzetei, emléklapjai voltak. Blaha Lujza lesz majd a következő, aki ilyesmivel büszkélkedhet. (Érdekesség, hogy a „nemzet csalogánya" titulust, amelyet Blaha Lujzához kapcsol a nemzeti emlékezet, először Hollósy Kornélia kapta meg tisztelőitől. A korabeli sajtóban időnként „magyar csalogányként" is szerepelt.) Nézzük, kik voltak e szalon vendégei! Az arisztokrácia köréből gyakran megfordult Lonovicséknál a svájci száműzetésből hazatért gróf Batthyány Lajosné, akinek kisebbik lányát, Ilonát Erkel Ferenc - szintén a szalon gyakori vendége - tanította zongorázni, a háziasszony pedig énekelni. Gróf Károlyi György is sokszor vendégeskedett itt, aki az Egyetem téren szomszédnak számított, mivel a Wenckheim-ház a Károlyi palota mellett állt. O volt az, aki Hollósy Kornélia tanácsára gyűjtést indított a Nemzeti Színház felújítását szolgáló pénzalapra.

12 Orczy Tekla bárónő, a kiváló rajzoló is a szalon tagjának számított, mint ahogy gróf Szapáry Antal, a Nemzeti Lovarda megteremtője és testvére, Gyula, a későbbi miniszterelnök is. A művészetpártoló főurak közt ott volt gróf Almásy György, Hollósy Kornélia legnagyobb rajongója: Pesten - ahogy akkoriban mondták - a művésznő egy-egy jutalomjátéka után egy hétig nem lehetett virágot kapni, mert „Almásy Gyuri mind lekaszáltatta." Gróf Ráday Gedeon és gróf Festetics Leó is gyakori vendégnek számítottak, és bizonyos szem12 A gyűjtőív első aláírói között ott volt a Döblingben élő gróf Széchenyi István, aki azzal a feltétellel adott pénzt, hogy az alapot magánszemély - gróf Károlyi György - kezelje mindaddig, amíg Magyarországnak alkotmányos kormánya nem lesz. pontból összekötő kapcsot is jelentettek az arisztokrácia és a színészvilág között. E körbe sorolhatjuk még az orosz származású Apraxin Júlia grófnőt, Batthyány Artúr feleségét is, aki szintén a Wenckheim-házban lakott, és később, botrányos válása után a színi pályára lépett. A társasághoz tartozott bátó Eötvös József és báró Podmaniczky Frigyes is, akinek nővérével, Júliával, és annak férjével, báró Jósika Miklóssal szintén tartotta a kapcsolatot a Lonovics házaspár. (Igaz, hogy csak levélben, mivel Jósikáék ekkor Brüsszelben - emigrációban — éltek.) Ürményi József, a konzervatív politikus is szinte állandó vendég volt, s szívesen támogatta tekintélyes vagyonából az ifjú írókat, költőket, akikkel a szalonban megismerkedett. A háziasszony nagybátyja révén került a szalonba Balassa János sebészprofesszor, egyetemi tanár; Tomori Anasztáz, a görög származású mérnök, matematikatanár, akit egy váratlan örökség tett dúsgazdaggá, és utána vagyonából komoly összegeket áldozott jótékony célokra; Batizfalvi Sámuel ortopéd orvos, egyetemi tanár; gróf Lázár Kálmán természettudományi író; Greguss Ágost, aki az esztétika tanára volt a pesti egyetemen. A kiváló gyermekgyógyász, Bókay János és családja is gyakorta felment a Zrínyi-ház első emeletéről a másodikra a Lonovics házaspárhoz. A Bókay gyerekek, valamint a kis Lonovics Gyula jó pajtások voltak, és amikor a fiúk megéheztek játék közben, „Kornélia néni" lekváros kenyérrel kínálta őket.

13 13 Bókay Árpád: Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember! Egy jeles orvos a régi Pestről. Bókay Árpád emlékiratát szerkesztette és sajtó alá rendezte Buza Péter. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht, Bp., 2003.14. old.