Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

KISS CSILLA: Hollósy Kornélia szalonja

fiatal lány szerződése (sic!) a társadalom sok előítéletét fogja megcsappantani az ő pályájukkal szemben."

6 Hollósy Kornélia szerződtetése a színházhoz azonban nem ment simán, s a küzdelmeket a korabeli sajtó is nyomon követte. Végül azután augusztus 26-án gróf Ráday Gedeon levélben tudatta Frankenburg Adolffal, az Életképek főszerkesztőjével: „Tudván, hogy mind az egész közönséget, mind magát a tekintetes urat is igen érdekli, sietek tudatni, miszerint Hollósy Kornélia kisasszony tegnapelőttől fogva a Nemzeti Színház szerződött tagja."

7 Egy ideig dúlt még a primadonna-háború Schodelné és Hollósy Kornélia rajongói között, de az előbbi végleges visszavonulása után Kornélia szinte vetélytárs nélkül maradt a színpadon, ami nemcsak dicsőséget, de nagyon sok munkát is jelentett számára, hiszen hetente kétszer-háromszor fellépett, általában új darabokban vagy felújításokban. 1850 tavaszán részben politikai, részben művészeti okokból távozott a Nemzeti Színházból, és európai kőrúttá indult. (A politikai okok: Kornélia fivére, József, aki a hannoveri huszároknál szolgált, ezredével átállt a magyar honvédekhez, majd hamarosan századosi rangot szerzett; vőlegénye, Lonovics József és annak nagybátyja, Lonovics József egri érsek is kompromittálódtak a szabadságharc alatt. Az utóbbi ráadásul fogságban szenvedett, ezért valószínű, hogy Kornéliának „felsőbb utasításra" mennie kellett, és az sem lehet véletlen, hogy az előadókörút első állomása Bécs volt, ahol a császár előtt lépett fel.) Bécs után Varsó következett, ahol többször megtekintette az előadásokat az orosz cári család és 6 Vadnay Károly: Lonovicsné, Lm., 322. old. Paszkievics tábornok is. (Említésre méltó, hogy önálló hangvetsenyein Hollósy Kornélia mindig énekelt magyar dalokat.) A varsói sikerek után azonban nem folytatta a külföldi szerepléseket, bár a lapok már holland és olasz szerződésekről írtak, hanem 1851. szeptember 4-én hazatért Pestre. A Nemzeti Színház szerette volna szerződtetni, de ő csak vendégszerepléseket vállalt, mivel esküvőjére készült. A házasságkötésre 1852. április 21-én került sor Aradon. Ezután az ifjú pát Egerbe költözött a férj édesapjához, majd annak halála után, 1853 májusában Bécsbe mentek az internálásból hazatért Lonovics József érsekhez. Ekkor már megszületett első fiuk, Gyula. Amikor I Iaynaut visszahívta a bécsi udvar, az új kormányzó, Albrecht főherceg lecserélte a Nemzeti Színház vezetőségét is. Az új intendáns, Festetics Leó gróf tervbe vette, hogy Hollósy Kornéliát visszaszerződteti a színházhoz. Ám sorozatos próbálkozásai kudarcba fulladtak, részben azért, mert Kotnélia nem akarta magára hagyni a beteges Lonovics érseket, ráadásul ismét gyermeket várt. A pesti színpadra végül 1855-ben tért vissza, de ekkor már nem Festetics, hanem ismét Ráday Gedeon ült az intendánsi székben. A Lonovics-Hollósy házaspár először az Egyetem téri Wenckheim-házban lakott, majd átköltöztek a mai Astoria szálló helyén álló Zrínyi-házba. Ezen a két helyszínen „működött" Hollósy Kornélia szalonja. A szalon Hollósy Kornélia és Lonovics József külön-külön is nagy ismeretségi és baráti kör7 Frankenburg Adolf: Emlékiratok, 35. old.