Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

VÖLGYESI ORSOLYA: Kuthy Lajos estélyei

idézte fel ezt az időszakot: „Pozsonyban központját képezte az ottani fiatalságnak és íróknak."

7 A diéta helyszínén tartózkodó fiatal értelmiségiek és írók, Lisznyai Kálmán, Vahot Imre, Vachott Sándor, Pompéry János, Irinyi József, Berecz Károly és Petőfi Sándor közül többen is bizonyosan felkeresték Kuthy szállását. Ezek a fiatalok jurátusként vagy valamelyik otszággyűlési követ írnokaként voltak Pozsonyban,

8 mások Kossuth Pesti Hír/ap-'yat tudósították a diétán történtekről. Petőfi eredetileg a pozsonyi Ligetben, az úgynevezett Arénában fellépő Fekete Gábor-féle színtársulathoz szeretett volna csatlakozni. Degré Alajos szerint a Pozsonyban hosszabb-rövidebb ideig megforduló fiatal írók ösztönösen is egy-egy idősebb és tekintélyesebb személy körül csoportosultak, s végül Kuthy Lajost és Tóth Lőrincet választották szellemi vezetőjüknek. A választás nyilván nem volt teljesen véletlen: Tóth Lőrinc ebben az időben gróf Batthyány Kázmér jogi ügyeit képviselte, majd az 1844-ben Batthyány Kázmér elnökletével megalakuló Védegylet titkára lett. Mindkét személyt szorosabb munkatársi szálak fűzték tehát ebben az időben a két Batthyányhoz. Degré egyébként így jellemezte Kuthyt és Tóth Lőrincet: „Az első nagyurias modorával, fényűző életével, s örökös élvhajhászatával többeket könnyelmű helyzetbe ugrasztott. Ellenben Tóth Lőrincz munkás visszavonultságával: nyugodt, meggondolt s nyájas viseletével a legjobb példát adva, sok meg7 Lauka Gusztáv: Kuthy Lajos. In: UA: A múltról a jelennek. Emlékjegyzetek. Bp., 1879.179. old. s Erre volt példa Lisznyai Kálmán, aki Kubinyi Ferenc és Huszár Károly nógrádi követek írnokaként volt jelen az országgyűlésben; I. bővebben Szilágyi gondolatlan lépéstől visszatartotta a meggondolatlan kedélyeket. Kuthy az élet örömeit ismertető meg, Tóth Lőrinc az élet szükségeit. Az elsőt szívesen fölkerestük, az utóbbihoz tattózkodó tisztelettel közeledtünk."

9 Degré egyébként úgy vélte, Kuthyt neve, állása és egyénisége egyaránt alkalmassá tette volna étre a szerepre: „Tekintély volt az irodalomban, titkára gróf Batthyány Lajosnak s igen megnyerő külsejű elegáns fiatal ember."

1 Az irodalmi életben való ismertség, a társadalmi pozíció és az ezen keresztül mozgósítható kapcsolatrendszer, továbbá a kellemes külső tehát már ekkor arra predesztinálták Kuthyt, hogy a kezdő írók is keressék társaságát, s rendszeresen felkeressék pozsonyi otthonát. Más kérdés, hogy Degré szerint a fiatalok egy része hamarosan felismerte Kuthy könnyelműségét, s egy idő után elfordultak tőle. A Kuthyról kialakított képet mindenképpen árnyalja Lauka Gusztáv visszaemlékezése, amely már a pozsonyi időszakkal kapcsolatban is kiemelte az író segítőkészségét és előítéletektől mentes gondolkozását: „Szivjósága, melyet utolsó lehelleteig megőrzött, már ez időben kezdett tettekben nyilatkozni. A legcsekélyebb tehetséget, amely alig észrevehető szellemcsillámokban nyilatkozott, nemcsak befolyásával, összeköttetéseinél fogva, hanem anyagilag, személyesen is elősegítette és pártfogolta. [...] Népszerűségét már ekkor jelentősen elömozditotta az is, hogy szüleMárton: Lisznyai Kálmán. Egy 19 századi irói életpálya társadalomtörténeti tanulságai. Bp., 2001. 30-33. old. 9 Degré, 1883.109. old. 10 Degré, 1883. 83. old.